Gornja Mlinoga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornja Mlinoga
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44204
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség33 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság313 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornja Mlinoga (Horvátország)
Gornja Mlinoga
Gornja Mlinoga
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 30″, k. h. 16° 19′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 30″, k. h. 16° 19′ 40″

Gornja Mlinoga falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 16, közúton 28 km-re délre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re délkeletre a Báni végvidék középső részén, a Zrinska gora északi oldalán, a 30-as számú főúttól keletre, Jošavica és Donja Mlinoga között fekszik.

Története[szerkesztés]

Az itt talált leletek tanúsága szerint Mlinoga szőlőhegyén, a Vinodolon ahol több forrás is fakad már a középkorban település állt. Pusztulásának körülményei nem ismertek. A török a 16. század második felében foglalta el a falu területét. 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül előbb katolikus, majd a 18. században több hullámban a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

Mlinoga település 1773-ban az első katonai felmérés térképén már szerepel. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 504, 1910-ben 966 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 33 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
504 682 688 458 473 966 947 950 368 388 428 371 295 243 45 33

(1857-től 1880-ig, valamint 1910 és 1931 között Donja Mlinoga lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori település nyomai a Vinodolon.
  • Forráskút az útkereszteződésben.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]