Donje Selište

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donje Selište
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44400
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség75 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 14″, k. h. 16° 03′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 14″, k. h. 16° 03′ 31″
SablonWikidataSegítség

Donje Selište falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 30, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 3 km-re délnyugatra, a Glina folyó jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Donje Selište a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé Boszniából menekülő pravoszláv szerbekkel népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, (horvátul Banovina) mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én ugyan jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült, de később sokan visszatértek. A településnek 2011-ben 109 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 299 321 322 290 260 264 178 109

(1931-ig Selište néven lakosságát Glinához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mihály arkangyal tiszteletére szentelt pravoszláv temetőkápolnája[4] a falut kívül, félúton Donje és Gornje Selište között áll. A két falut összekötő út felől fenyőfák takarják. Talán így menekülhetett meg a hadak pusztításaitól, bár a II. világháború idején az usztasák kifosztották és sokáig zárva volt. A bejárat felett az 1720-as évszám olvasható. Az épületet 1827-ben és 1985-ben felújították. Az épület legnagyobb része tölgyfából épült és eredetileg fazsindely fedte,.melyet később cserépre cseréltek. Karcsú harangtornyát kúp alakú bádogtető fedi.
  • A faluban egy régi vízimalom és több védett, hagyományos népi építésű lakó- és gazdasági épület található. Közülük említésre méltó a 19-es számú ház,[5] melyet 1918-ban épített a közeli Borovita faluból érkezett Vekić mester. A 14 x 8 méteres épület földszintje kőből, az emeleti rész tölgyfából készült. A felső szint a külső lépcsőről közelíthető meg. Fennmaradtak az eredeti nyílászárók is. Az emeleti lakórészre egy előcsarnokból lehet belépni. Az épületet fazsindelyes nyeregtető fedi.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]