Velika Ludina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velika Ludina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségVelika Ludina
Jogállás falu
Polgármester Dražen Pavlović (HDZ)
Irányítószám 44316
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség751 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velika Ludina (Horvátország)
Velika Ludina
Velika Ludina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 36′ 20″, k. h. 16° 35′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 20″, k. h. 16° 35′ 20″
Velika Ludina weboldala

Velika Ludina falu és község Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 22, közúton 32 km-re északkeletre fekszik. A község területe két jól elkülönülő részből áll. Az északi részt dombvidék és a Monoszlói-hegység lejtői alkotják, melyet váltakozó erdők és mezőgazdasági területek borítanak. A falvak a völgyekben fekszenek, így a táj nagyrészt megőrizte eredeti formáját. A déli részt a Szávamenti síkság képezi, melyet nyugatról a Česma, délről a Lonja folyók határolnak. Ezen a területen csak egy falu, Okoli található. A Monoszlói-hegységen és a Szávamenti-síkságon közlekedési és infrastrukturális folyosó húzódik, melyet a D4-es autópálya, vasútvonal és a 3124-es út, valamint gáz-, kőolaj- és vízvezetékek alkotnak.

A község települései[szerkesztés]

Közigazgatásilag Gornja Vlahinićka, Grabričina, Grabrov Potok, Katoličko Selišće, Kompator, Ludinica, Mala Ludina, Mustafina Klada, Okoli, Ruškovica, Velika Ludina és Vidrenjak települések tartoznak hozzá.

Története[szerkesztés]

A község területén már a 13. században is létezetek települések. A Kopčić-hegy és a Dabčeva Kosa között állt Košutgrad („Cosuchak”) vára. A várat és a vár alatti település templomát 1334-ben említik, mint a csázmai főesperességhez tartozó építményt. A vár alatti település a Podgrađe, magyarul „Warallya” nevet viselte. Kézművesek, kereskedők lakták, akiknek a ház mellett üzleteik is voltak. Ugyancsak 1334-ben említik Monoszló (Moslavina) Szent Mártonnak szentelt plébániatemplomát. Monoszló ekkor már sűrűn lakott település volt. A 14. század végén monoszlói Csupor István fia Iván volt a birtokosa. Csupor II. Demeter 1442 és 1465 között zágrábi püspök volt. Az ő idejében épült Podgrađe Szűz Máriának szentelt temploma és ferences kolostora. A kolostor birtokai közé tartozott a mai Kompator falu is. A Monoszlói-hegység területén állt Jelengrad (magyarul Szarvaskő) vára is, melyet a 13. században építettek, bár csak monoszlói Csupor Györgynek a monoszlói pálosoknak írt adománylevelében 1460-ban szerepel először „Zarwaskw” alakban. A vár a Csupor család birtokainak központja volt.

1493-ban Podgrađét II. Ulászló király Erdődy Bakócz Tamásnak adta. A 15. században már gyakran érte török támadás azt a vidéket, melynek ekkor már Erdődy II. Péter volt a birtokosa. A 16. században a térséget rövid időre elfoglalta a török és váraiban török őrség volt. A község falvainak fejlődése Mária Terézia uralkodása idején gyorsult fel. A 18. század közepére Velika Ludina már községközpont volt. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Velika Ludina” alakban szerepel. Az osztrák-magyar kiegyezést követően, különösen Khuen-Héderváry Károly bánsága idején kísérlet történt a horvát nyelv és kultúra háttérbe szorítására. Sok idegen népelem, főleg csehek telepedtek meg a község területén, akik egy hektár ottani föld áráért itt 12 hektárt is kaphattak. A legnagyobb számban Katoličko Selišće és Ludina területén telepedtek le, ahol művelődési központjuk és iskolájuk is volt. 1900 körül az akkori Monoszló területén élő lakosságnak már csak mintegy 60%-as volt horvát nemzetiségű. 1903-ban a horvátok Ludinán magyarellenes tüntetést szerveztek, melynek során megsemmisítették a magyar címereket és feliratokat és a „Horvátország a horvátoké” felírást tették a helyükre.

Velika Ludinának 1857-ben 282, 1910-ben 634 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1993-ban Sziszek-Monoszló megyén belül megalakult Velika Ludina község. 2011-ben 751 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
282 297 397 417 500 634 712 700 695 711 705 614 586 689 724 751

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A ludinai Szent Mihály templomot 1715-ben a csázmai főesperesség vizitációjában említik először. 1721-ben a gróf Erdődy György kegyurasága alatt újraalapított ludinai plébánia központja lett. A zágrábi érsekség irattárában található 1729-es feljegyzésből kitűnik, hogy az akkori templom teljesen fából épült és három oltára volt. Rossz állapota miatt 1737-ben új, barokk templom építésébe kezdtek, melynek építése 1746-ra fejeződött be a harangtorony felépítésével.
  • Košut várának maradványa Mustafina Kladáról egy makadámúton közelíthető meg. A várat valószínűleg a 13. században építették, első írásos említése 1334-ben történt („castro Cosuchak” alakban), amikor már a vár alatti település templomát is említik. Makár ispán leszármazottaié, majd a Csupor családé, később az Erdődyeké volt. A 16. században a török háborúkban pusztult el és már nem építették újjá. Romjai a Podgradska-patak forrása feletti 270 méteres magaslaton találhatók. A vár ovális alaprajzú volt, mély árok és töltés övezte. Mára csak a kőfalak maradványai láthatók belőle. a vár alatti települést is árok övezte, melyen keresztül felvonóhídon lehetett a várba jutni. A vár közelében ferences kolostor maradványai is találhatók.
  • A Gornja Jelenska és Katoličko Selišće közötti útról egy erdei úton majd egy onnan vezető erdei ösvényen közelíthető meg, Jelengrad, azaz Szarvaskő vára. Bár a várat a 13. században építették, írásos forrás Csupor György adománylevele csak 1460-ban említi először „Zarwaskw” alakban. A Csupor család birtoka volt, majd kihalásuk után 1493-ban II. Ulászló király Erdődy Bakócz Tamásnak adta. Ezután az Erdődyeké volt, de 1545-ben elfoglalta a török. Ezután elhagyatva pusztulásnak indult. Régészeti feltárása 2012-ben kezdődött, ekkor tisztították meg a területet a buja növényzettől. Az elnyújtott téglalap alaprajzú maradványok a Jelenska-patak felett, egy nyugat-keleti irányú hosszúkás platón találhatók. A falak ma is több méter magasan állnak.

Kultúra[szerkesztés]

  • Velika Ludinán működik a KUD „Mijo Stuparić" kulturális és művészeti egyesület, melynek névadója Mijo Stuparić parasztpárti képviselő és író. Az egyesületet 1994. december 1-jén alapították 4 szekcióval és összesen 84 taggal. Első fellépésük 1995 húsvétján volt a helyi közösségi házban. Őrzik és ápolják a monoszlói népdalokat, néptáncokat, népviseletet. Az egyesület ma öt szekcióban mintegy száz tagot számlál.
  • A településen könyvtár és olvasóterem működik.
  • A község fúvószenekara több mint 120 éve fennáll.

Sport[szerkesztés]

  • A „Sokol” Velika Ludina labdarúgóklubot 1936-ban még „Omladinac” néven alapították.
  • „Šaran” sporthorgászklub.
  • Kézilabdaklub.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]