Mala Gradusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mala Gradusa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSunja
Jogállás falu
Irányítószám 44212
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség20 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mala Gradusa (Horvátország)
Mala Gradusa
Mala Gradusa
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 20″, k. h. 16° 27′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 20″, k. h. 16° 27′ 50″

Mala Gradusa falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 18, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 10 km-re délnyugatra, a sziszeki Szávamentén, Drljača és Velika Gradusa között, a Gradusa-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Gradusa neve 1409-ben tűnik fel először „possessio Gradischa”[2] néven. 1410-ben „Gradiha”, 1434-ben „Gradycha”, 1501-ben „Gradysa”, 1579-ben „Gradiska”[2] alakban fordul elő a korabeli forrásokban. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése.

Mala Gradusa is a térség török alóli felszabadítása után, a 18. század elején pravoszláv lakossággal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Unter Gradusza” néven szerepel. A településnek 1857-ben 120, 1910-ben 281 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (93%) szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 20 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
120 158 179 213 267 281 272 277 208 209 190 179 145 138 57 20

Nevezetességei[szerkesztés]

Római épületmaradványok.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]