Vlahović
| Vlahović | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44406 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 73 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vlahović
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 18′ 50″, k. h. 16° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 50″, k. h. 16° 11′ 50″ | |
Vlahović falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától légvonalban 23, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közüton 11 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Vlahović a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé a Boszniából a török uralom elől menekülő pravoszláv szerbekkel népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 520, 1910-ben 802 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én jogilag ugyan a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült de később néhányan visszatértek. A településnek 2011-ben 73 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 520 | 572 | 595 | 771 | 807 | 802 | 740 | 800 | 512 | 540 | 534 | 448 | 358 | 288 | 106 | 73 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1860-ban épült Franjo Klein tervei szerint. 1942-ben az usztasák felgyújtották és a kommunista hatóságok a háború után sem engedték helyreállítani. Tetőzete, toronysisakja évtizedekig hiányzott, falai beáztak, a falak tetején már kisebb fák is nőttek. 1990-ben ugyan megkezdődött az újjáépítése, de a délszláv háború eseményei miatt nem sikerült befejezni, így ma is befejezetlen állapotban áll. Belseje üres és az épület zárva van.
- A temetőben állt Szent Miklós pravoszláv templomot 1941. őszén az usztasák kifosztották és felgyújtották. Később sem állították helyre.
- Vasilij Gačeša (1906-1942) jugoszláv antifasiszta nemzeti hős szülőháza, nemzeti emlékhely.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
További információk[szerkesztés]
- Glina város információs portálja (horvátul)
