Ponikvár
| Ponikvár (Ponikvari) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Topuszka |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44415 |
| Körzethívószám | + (385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 229 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 169 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 05″, k. h. 15° 55′ 18″45.301400°N 15.921700°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 05″, k. h. 15° 55′ 18″45.301400°N 15.921700°E | |
 | |
Ponikvár (horvátul: Ponikvari) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszektől légvonalban 40, közúton 55 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Kordun területén, a Petrova gora keleti lejtői alatt, a Topuszkáról Pernára vezető út mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A római uralom előtt illír törzsek lakták a területét. A római korban a falu közelében keletre Topuszka vidékén feküdt Ad Fines városa. Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A vidék az 1593 és 1699 között dúlt török háborúkban teljesen elpusztult. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltsági területekről nagy számú szerb lakosság érkezett és telepedett le itt.
A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 785, 1910-ben 1119 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság kétharmada horvát, egyharmada szerb nemzetiségű volt. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. A lakosságból sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború négy éve alatt a harcokban és a megtorlások során 103 ponikvári lakos esett el, illetve esett áldozatul. Közülük négyen a harcokban estek el, 99 lakost az ellenséges erők gyilkoltak meg.[2] A délszláv háború idején 1991-ben a település szerb lakossága a szerb erőket támogatta. 1991 szeptemberében a faluban benyomuló szerb erők az összelakosság felét kitevő horvát lakosságot elűzték, házaikat felgyújtották. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést. A szerb lakosság elmenekült. A háború után elkezdődött az újjáépítés, az élet úgy-ahogy normalizálódott. A településnek 2011-ben 347 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 785 | 974 | 1.043 | 1.079 | 1.156 | 1.119 | 1.140 | 1.294 | 964 | 964 | 944 | 841 | 661 | 712 | 404 | 347 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Svetozar Livada: Kordunski rekvijem (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 7..
