Borovac (Novszka)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségNovszka
Jogállásfalu
Irányítószám44323
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség176 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122 m
Terület10,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 20″, k. h. 17° 11′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 20″, k. h. 17° 11′ 06″
SablonWikidataSegítség

Borovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Novszkához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 64, közúton 80 km-re, községközpontjától 15 km-re délkeletre, az A3-as autópálya mentén, Rajić és Lađevac között, a Borovačka-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A településnek már a 16. században volt temploma, mely valószínűleg a török hódítás során pusztult el. A térség a török kiűzését követően a 17. század végén népesült be újra részben horvát, részben szerb lakossággal. A horvát népesség kezdetben az 1700 körül alapított jazavicai plébániához tartozott, majd 1780 után a katolikus plébániát Gornji Rajićra költöztették és azóta a katolikus lakosság oda tartozik. A szerbek a szomszédos donji rajići parókiához tartoztak.

1773-ban az első katonai felmérés térképén a település „Dorf Borovcze” néven szerepel. 1857-ben 481, 1910-ben 941 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991-ben a délszláv háború előestéjén lakosságának 55%-a szerb, 38%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de rövidesen elfoglalták a JNA csapatai és csak 1995 május elején, a „Blijesak” hadművelet keretében foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagyrészt elmenekült. A településnek 2011-ben 273 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
481 448 519 706 837 941 861 895 860 854 810 771 743 656 309 273

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templomát a délszláv háború során a szerb egységek lerombolták. A háború után teljesen újjá kellett építeni.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt középkori temploma a mai templomtól északkeletre, az észak felé menő út mentén állt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]