Lijeva Martinska Ves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lijeva Martinska Ves
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségMartinska Ves
Jogállás falu
Irányítószám 44201
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség419 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lijeva Martinska Ves (Horvátország)
Lijeva Martinska Ves
Lijeva Martinska Ves
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 35′ 00″, k. h. 16° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 00″, k. h. 16° 22′ 30″

Lijeva Martinska Ves falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Martinska Ves községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 11, közúton 13 km-re északra, a Száva bal partján fekszik. Martinska Ves balparti részét Lijeva Martinska Vesnek, a jobbparti részt Desna Martinska Vesnek nevezik.

Története[szerkesztés]

Martinska Ves a Felső-Szávamente egyik legrégibb települése. Az első település valószínűleg a Száva bal partján jött létre, majd később a jobb partra is terjeszkedett. A monoszlói birtokhoz tartozott, amelyet III. Béla király a harcokban szerzett érdemeiért a 12. században Makár ispán apjának adományozott. A 14. század elején a Monoszlói Csupor nemzetségé lett, akik egészen 1492-ig a család kihalásáig birtokolták. A települést és plébániáját 1334-ben „ecclesia beati Martini ex ista parte fluvius Zave” néven említik először.[2] 1493-ban II. Ulászló király Erdődi Bakócz Tamásnak adta. Lakói a mezőgazdaság mellett állattartással, vadászattal, halászattal foglalkoztak. 1773-ban az első katonai felmérés térképén a folyó két partján fekvő település „Dorf Martinska Vesz” néven szerepel.

A közigazgatási reformmal 1869-ben Zágráb vármegye Sziszeki járásának keretében megalakult Martinska Ves község. A bal parti településnek 1857-ben 558, 1900-ban 616 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború sok emberi és anyagi áldozatot követelt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 419 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
558 574 600 631 676 0 0 633 648 636 612 572 520 455 419

(1910-ben és 1921-ben lakosságát Desna Martinska Veshez számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A község legjelentősebb szimbóluma a Martinska Ves-híd, mely a település két részét elválasztó Száva felett ível át. A hidat 2002-ben építették, hosszúsága 165 méter. Jellegzetessége, hogy függőhíd, amely a harmadik Horvátországban, de az egyetlen, amelyen forgalom bonyolódik. Egyben az egyetlen híd, amely a két nagyváros, Zágráb és Sziszek között a Száván átível.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
  2. Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]