Veliko Krčevo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Veliko Krčevo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségMajur
Jogállás falu
Irányítószám 44434
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség79 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veliko Krčevo (Horvátország)
Veliko Krčevo
Veliko Krčevo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 15″, k. h. 16° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 15″, k. h. 16° 31′ 00″

Veliko Krčevo falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 25, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra Sunja középső folyásánál, a folyó bal partján, Svinica és Graboštani között fekszik.

Története[szerkesztés]

Az innen északkeletre fekvő Malo Krčevo határában a sv. Stjepan nevű lelőhelyen található régészeti leletek alapján bizonyosra vehető, hogy már a középkorban is állt itt település. A vidéket 15. századtól többször támadta a török. A török támadások különösen 1463, Bosznia török kézre jutása után erősödtek fel. A község területe a 16. században már teljesen lakatlan volt. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község terültére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett. Krčevo területére pravoszláv lakosság érkezett, a község más településein viszont a horvátok voltak többségben.

Krčevo első írásos említése 1673-ban még birtokként „Krch allodium” néven történt. A település 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Kerchovo” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kerchevo” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Kerchevo” néven 34 házzal és 173 lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt.

Krčevonak 1857-ben 350, 1910-ben 537 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett, de a lakosság egy része felkelt az új rend ellen. 1948-ban Krčevo két településre vált szét. A kisebb északi rész Malo Krčevo néven kivált belőle, míg a nagyobbik rész a Veliko Krčevo nevet kapta. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 79 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
350 328 362 438 459 537 506 476 308 342 316 235 188 154 112 79

(1931-ig Krčevo néven Malo Krčevo lakosságával együtt.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]