Kozaperovica
| Kozaperovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44405 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 187 m |
| Terület | 3,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 45″, k. h. 16° 12′ 00″45.245833°N 16.200000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 45″, k. h. 16° 12′ 00″45.245833°N 16.200000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kozaperovica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 29, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 14 km-re délkeletre, a Zrinyi-hegység északi lejtőin, az azonos nevű patak mellett, Dragotina, Mali Gradac és Brestik között fekszik.
Története
[szerkesztés]A sikeres törökellenes védelmi harcok következtében 1689-re a horvát határ visszatért az Una folyóhoz. Ennek következtében Kozaperica is a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be a török uralom alatt maradt Boszniából menekült pravoszlávokkal. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 680, 1910-ben 347 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
A második világháború idején a település jogilag a Független Horvát Állam része volt, de lakói nagyrészt csatlakoztak a partizánokhoz. 1941 augusztusában a faluba benyomuló usztasák bosszúból mintegy hatvan helybeli férfit hurcoltak el a glinai pravoszláv templomba, ahol az oda összegyűjtött környékbeli szerbekkel együtt meggyilkolták őket. A háború áldozatainak emléktábláját 1960-ban avatták fel. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később több, főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 46 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 680 | 273 | 288 | 336 | 339 | 347 | 357 | 338 | 288 | 267 | 222 | 198 | 169 | 156 | 72 | 46 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
További információk
[szerkesztés]- Glina város információs portálja (horvátul)
