Kozaperovica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kozaperovica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44405
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség46 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület3,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kozaperovica (Horvátország)
Kozaperovica
Kozaperovica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 50″, k. h. 16° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 50″, k. h. 16° 12′ 00″

Kozaperovica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 29, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 14 km-re délkeletre, a Zrinska gora északi lejtőin, az azonos nevű patak mellett, Dragotina, Mali Gradac és Brestik között fekszik.

Története[szerkesztés]

A sikeres törökellenes védelmi harcok következtében 1689-re a horvát határ visszatért az Una folyóhoz. Ennek következtében Kozaperica is a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be a török uralom alatt maradt Boszniából menekült pravoszlávokkal. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 680, 1910-ben 347 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A II. világháború idején a település jogilag a Független Horvát Állam része volt, de lakói nagyrészt csatlakoztak a partizánokhoz. 1941 augusztusában a faluba benyomuló usztasák bosszúból mintegy hatvan helybeli férfit hurcoltak el a glinai pravoszláv templomba, ahol az oda összegyűjtött környékbeli szerbekkel együtt meggyilkolták őket. A háború áldozatainak emléktábláját 1960-ban avatták fel. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később több, főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 46 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
680 273 288 336 339 347 357 338 288 267 222 198 169 156 72 46

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]