Ugrás a tartalomhoz

Javornik (Dvor)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Javornik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállásfalu
Irányítószám44440
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség71 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 01′ 10″, k. h. 16° 20′ 57″45.019549°N 16.349030°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 10″, k. h. 16° 20′ 57″45.019549°N 16.349030°E
Térkép

Javornik falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 52, közúton 71 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délre, a Báni végvidék déli részén, az Una bal partján, a Javornik-patak torkolatánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már a történelem előtti időkben lakott volt. Ezt igazolják a Trgovska gorán található ókori település maradványai. Javornik neve birtokként már a 15. században felbukkan. A falu nevét az azonos nevű patakról kapta, melynek a torkolatánál fekszik, a patak neve pedig a juharfa szláv nevéből a javorból származik. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Javornik benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 143, 1910-ben 300 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 107 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
14316918321026830029334017115520118718421096107

Nevezetességei

[szerkesztés]

Történelem előtti régészeti lelőhely a Trgovska gorán.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.)

Források

[szerkesztés]