Gušće

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gušće
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSziszek
Jogállás falu
Irányítószám 44203
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség385 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság93 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gušće (Horvátország)
Gušće
Gušće
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 25′ 15″, k. h. 16° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 15″, k. h. 16° 34′ 30″

Gušće falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 14, közúton 18 km-re délkeletre, a Száva bal partján fekszik. Egyutcás falu, melynek házai a Száva menti főutca mentén sorakoznak.

Története[szerkesztés]

A település neve 1416-ban bukkan fel először „Goschia villa in portu Zave” alakban.[2] Ekkor már lakott település volt. 1466-ban „possessio Gastheprelos”, 1504-ben „villa Gwschya”, 1526-ban „Gosthya possessio ad Blynyewar”, 1545-ben „Gosche” néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] A középkori falu valószínűleg 16. század második felének török háborúi során pusztult el. A török veszély csökkenésével 17. század végén, vagy a 18. század elején telepítették be újra horvát lakossággal. A sziszeki Szent Kereszt plébániához tartozott, majd 1736-ban a sunjai plébániához csatolták. Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma a 18. században épült. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Gusche” néven szerepel. A falunak 1857-ben 1616, 1910-ben 1395 lakosa volt.

A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 385 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.616 1.646 1.451 1.542 1.436 1.395 1.322 1.232 1.194 1.198 1.064 921 738 609 498 385

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 18. században épült barokk-klasszicista stílusban. Orgonáját 1908-ban építették.
  • A plébániatemplom közelében áll a plébánia[5] egyemeletes épülete, mmelyet 1833-ban építették. Az építéséhez szükséges forrásokat és az építkezéshez szükséges fát a Keglević család biztosította. Az épület négyzet alaprajzú, magas kontytetővel. A földszinten levő konyha boltíves, míg a többi helyiségben pedig famennyezet található. A plébánia magas kultúrtörténeti és építészeti értékkel rendelkezik.
  • Védett épület a 146. szám alatti emeletes fa lakóház[6], mely az 1930-as években épült, hosszúkás téglalap alaprajzzal. A falak faragott tölgy deszkákból készültek. A földszint és az első emelet közötti összeköttetést egy külső falépcső biztosítja, amely a ház nyitott verandájához vezet. A házat kontyolt nyeregtető borítja, cserépfedéssel. A hagyományos építésű faház megőrizte eredeti formáját és részleteit.
  • Védett épület a 62. szám alatti 19. századi emeletes lakóház[7] hosszúkás, téglalap alaprajzzal. A falak faragott tölgy deszkákból készültek, tetőzete összetett csonka kontytető. A földszint és az első emelet közötti kommunikációt egy külső falépcső teszi lehetővé, amelyet a földszinten téglákkal falaztak fel, és amely a ház nyitott verandájához vezet. A keskenyebb főhomlokzatot két ablaktengely tagolja. A földszinti belső falak durván vakoltak. A földszint és az első emelet mennyezete tölgy deszkákból épült. A földszinten három szoba, az első emeleten pedig két szoba található. A tetőtérbe létra vezet. A ház értékes berendezéssel és nagyszámú népi használati tárggyal rendelkezik, amelyek közül kiemelkednek a ruhák, élelmiszerek és szekrények tárolására szolgáló ládák.
  • Kata Dumbović nemzeti hős mellszobra

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]