Slavsko Polje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Slavsko Polje
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Monoszló
Község Gvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség 338 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 171 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Slavsko Polje (Horvátország)
Slavsko Polje
Slavsko Polje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 00″, k. h. 15° 48′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 00″, k. h. 15° 48′ 45″

Slavsko Polje falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 45, közúton 60 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 24, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység északi lábánál fekszik. Tőle északra emelkedik az Utinjai és a Jurina-hegy. Nyugatról Malešević Selo és Ivoševići, míg keletről Cervarska Strana, Vignjevići és Brnjavac települések határolják.

Története[szerkesztés]

A falu már a középkorban lakott település volt, ennek bizonysága középkori templomának maradványa, mely az egyetlen régészeti lelőhely a településen. A 17. század vége felé a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 1010, 1910-ben 1402 lakosa volt. Fejlődésében sokat jelentett a Vrginmost-Károlyváros vasútvonal 1905-ös megépülése. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A II. világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. A helyi partizánosztag augusztus 14-én alakult meg 17 taggal a falu déli részén a Petrova gora hegységben, de már az év végéig 40 főre gyarapodott. 1942. szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során még 1942-ben visszafoglalták. A háború során 235-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 336 fő volt. A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 338 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.010 1.161 1.040 1.229 1.296 1.402 1.426 1.747 1.173 1.245 1.247 1.115 985 752 375 338

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu középkori templomának helye régészeti lelőhely.
  • A Szentlélek eljövetele szerb pravoszláv templom a II. világháborúban semmisült meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)