Hađer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hađer
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44400
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség50 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hađer (Horvátország)
Hađer
Hađer
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 45″, k. h. 16° 07′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 45″, k. h. 16° 07′ 20″

Hađer falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 24, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északra, a Maja-patak torkolatával szemben, Glina-folyó dombos bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Hađer a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1731-ben Branjug zágrábi püspök megalapította a viduševaci plébániát, melyhez akkor Viduševacon kívül Dvorišće, Jame, Trstenica és Hađer is hozzá tartozott. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 177, 1910-ben 272 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. 1991 őszén a szerbek a falut elfoglalták és lerombolták, a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 50 lakosa volt, akik mezőgazdasággal (főként szőlőtermesztéssel) és állattartással foglalkoztak. A katolikus hívek a mala solinai plébániához tartoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
177 190 185 221 257 272 251 269 192 198 195 161 153 134 71 50

Nevezetességei[szerkesztés]

A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1913-ban épült. Ezután még kétszer kellett újjáépíteni. Először a II. világháború után, másodszor pedig a honvédő háborút követőn, mivel mindkét háború során lerombolták. A második újjáépítés 2012-ben fejeződött be, újraszentelése 2014. június 28-án történt. Ekkor avatták fel a honvédő háború 15, és a II. világháború 28 halálos áldozatának nevét tartalmazó emléktáblát is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]