Strmen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Strmen
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSunja
Jogállás falu
Irányítószám 44214
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség135 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság94 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Strmen (Horvátország)
Strmen
Strmen
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 16° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 16° 41′ 30″

Strmen falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 29, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re keletre, a sziszeki Szávamentén, Száva-folyó jobb partján hosszan elnyúlva fekszik. Házai többnyire a Száva medrét követve sorakoznak.

Története[szerkesztés]

A település már Mátyás király 1464 június 21-én kelt, Frangepán Mártonnak írt kiváltságlevelében szerepel „possessio Stermyna” alakban.[2] Kosztajnica várának uradalmához tartozott. 1492-ben „Sthermyna” néven említik.[2] 1556-ban Kosztajnica várának elestével Strmen is török kézre került. Már a török uralom idején pravoszláv vlachok települtek le területén. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. Bosznia területéről újabb pravoszláv népesség érkezett.

A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Sztermen” néven szerepel. A településnek 1857-ben 612, 1910-ben 1310 lakosa volt. Zágráb vármegye Kosztajnicai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború során az usztasa erők 358 szerb nemzetiségű helyi lakost hurcoltak el és gyilkoltak meg a jasenovaci koncentrációs táborban.[3] A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előtt a falu csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. Északi határa egyben a Krajinai Szerb Köztársaság határa is volt. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 135 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
612 837 856 1.017 1.119 1.310 1.169 1.104 679 712 714 587 462 356 137 135

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Hagyományos, a 20. század első felében épített szávamenti típusú népi építésű lakóház a 103. szám alatt.
  • Hagyományos földszintes, padlásteres fa lakóház a 161. szám alatt. A ház a 20. század első felében épült faragott tölgyfából. Hosszúkás alaprajzú épület, melynek homlokzata az utcára néz. Az épületen fennmaradtak az eredeti építészeti kialakítások és részletek.
  • A falu Szent Anna tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1842-ben épült. A II. világháború idején 1944-ben lerombolták. Az új templom alapjai közvetlenül a délszláv háború előtt készültek el, de a háború miatt az építést folytatni nem lehetett. A alapok a Strmenről Slovinci felé menő út közelében találhatók, a régi templom rájuk helyezett harangjával. Közvetlenül az alapok mellett fából ácsolt egyszerű harangláb áll, benne egy haranggal.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]