Ugrás a tartalomhoz

Gornji Klasnić

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Klasnić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44404
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség14 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 20″, k. h. 16° 08′ 09″45.238889°N 16.135833°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 20″, k. h. 16° 08′ 09″45.238889°N 16.135833°E
SablonWikidataSegítség

Gornji Klasnić falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 33, közúton 53 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 17 km-re délkeletre, a Glinát a dvori határátkelővel összekötő 6-os számú főúttól nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A környék számos településéhez hasonlóan Klasnić is a 17. század vége felé népesült be a török uralom alatt maradt Boszniából menekült pravoszlávokkal. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1890-ben 758, 1910-ben 779 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült. Később több, főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 41 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 758 812 779 642 0 776 739 649 564 425 294 75 41

(1857 és 1880 között, valamint 1931-ben lakosságát Klasnić néven Donji Klasnićhoz számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Petka tiszteletére szentelt, a szomszédos Dabrinával közösen használt pravoszláv kápolnáját 1980-ban építette a buzetai Vasilije Muždek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]