Kraljeva Velika
| Kraljeva Velika | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Lipovljani |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44322 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 338 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 31″, k. h. 16° 50′ 49″45.391944°N 16.846944°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 31″, k. h. 16° 50′ 49″45.391944°N 16.846944°E | |
 | |
Kraljeva Velika falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lipovljanihoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszek városától légvonalban 38, közúton 64 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kraljeva Velika területe már a középkorban is lakott volt. Itt található a térség legjelentősebb középkori várának maradványa,[2] melyet 1237-ben említenek először. A vár uradalmi központ volt, mely a Száva folyása mentén Stara Subockától a Pakra alsó folyásáig és a Lonjáig húzódott. Plébániáját és Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát 1334-ben említik, ebben az okiratban a település „Velica Regalis” néven szerepel. A kutatások szerint Kraljeva Velikát a 14. század közepén építették át egy kisebb várból nagyméretű síkvidéki erődítménnyé, melyet földsáncokkal, vizesárokkal és tölgyfából épített paliszádokkal erősítettek meg.
A vár a 13. században Velikovics Péteré, majd a vránai johannita perjelségé volt, akik Zsigmond magyar király politikai ellenfelei voltak. Tőlük elvette a király, ezután királyi birtok, majd 1437-ben hívének Morovics Ivánnak adta. Mátyás király 1480-ban a boszniai hadjáratban tett szolgálaiért Egervári Lászlónak adta, majd a 15. század végétől a Kanizsiaké. Ezután Beriszlói Ferenc horvát báné, akinek özvegye hozományként Bánffy János verőcei ispánnak adta át. Ezután Frangepán Kristófé, majd 1537-től Nádasdy Tamásé, végül a Szencseieké volt. A várnak különösen a 15. században volt nagy jelentősége. 1527-ben Szapolyai János király rendeletére innen hívta össze Frangepán Kristóf a körösi horvát nemzetgyűlést. Stratégiai jelentősége 1537, Pozsega török kézre kerülése után nőtt meg. 1544-ig itt húzódott az Oszmán Birodalom határa. Ebben az időszakban a térségből mintegy tízezer ember menekült az ország biztonságosabb vidékeire.
Miután Szencsei Kristóf behódolt a szultánnak, 1544-ben harc nélkül került török kézre és a Pakráci szandzsák részeként kétszáz évig török kézen is maradt. A török uralom idején pravoszláv vallású vlachok telepedtek meg területén. A keresztény erők többször is megpróbálták visszafoglalni, így 1546-ban és 1552-ben Erdődy Péter, 1554-ben pedig Zrínyi Miklós intézett támadást a terület visszafoglalására. Végül 1685-ben Erdődy Miklósnak sikerült visszafoglalnia. A török népesség Boszniába menekült, helyükre a 17. század végén Sziszek, Ivanicsvár és Körös vidékéről horvát családok érkeztek. Az akkor határvárnak számító erősségben mintegy százfős őrség állomásozott. A katolikus plébániát 1693-ban alapították újra, de 1763-ban központját Lipovljaniba helyezték át. Az uradalmat Leon Ullerfeld császári titkos tanácsos kapta meg. A háborús időszaknak csak 1739-ben a nándorfehérvári béke után lett vége.
1773-ban az első katonai felmérés térképén a település „Dorf Kralyeva Velika” néven szerepel. 1857-ben 770, 1910-ben 785 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háborúban mindvégig horvát kézen maradt, azonban többször érték tüzérségi és légitámadások, melyek során mind emberéletben, mind anyagi károkban keletkeztek veszteségek. Lipovljani községet 1993-ban alapították, területe korábban Novszka községhez tartozott. A településnek 2011-ben 471 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 770 | 728 | 626 | 680 | 698 | 785 | 660 | 737 | 677 | 788 | 745 | 649 | 605 | 575 | 527 | 471 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a lipovljani plébánia filiája.
- Kraljeva Velika egykor nevezetes középkori várának mára alig maradt nyoma és azt is benőtte a buja növényzet.
- A Gradina, Gradinica és Kučište nevű régészeti lelőhelyek középkori védelmi építmények maradványait rejtik, míg a Čardin nevű lelőhelyen újkori török építmény nyomai találhatók.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Önkéntes tűzoltó egyesület
- Veličanke Kraljeva Velika nőegylet
- UMKV Kraljeva Velika – ifjúsági egyesület
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3341.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2019. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. december 28.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lipovljani község hivatalos oldala (horvátul)
- Lipovljani turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- Lipovljani község kulturális látnivalói[halott link] (horvátul)
- Lipovljani község rendezési terve (horvátul)
- Branko Nadilo: Védelmi építmények a Szávamentén és a Psunj-hegység nyugati lejtőin – A Građevinar folyóirat 2004. évi 11. számában (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
