Kraljeva Velika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kraljeva Velika
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségLipovljani
Jogállás falu
Irányítószám 44322
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség471 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kraljeva Velika (Horvátország)
Kraljeva Velika
Kraljeva Velika
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 23′ 30″, k. h. 16° 50′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 30″, k. h. 16° 50′ 45″

Kraljeva Velika falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lipovljanihoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 38, közúton 64 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Kraljeva Velika területe már a középkorban is lakott volt. Itt található a térség legjelentősebb középkori várának maradványa, melyet 1237-ben említenek először. A vár uradalmi központ volt, mely a Száva folyása mentén Stara Subockától a Pakra alsó folyásáig és a Lonjáig húzódott. Plébániáját és Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát 1334-ben említik, ebben az okiratban a település „Velica Regalis” néven szerepel. A kutatások szerint Kraljeva Velikát a 14. század közepén építették át egy kisebb várból nagyméretű síkvidéki erődítménnyé, melyet földsáncokkal, vizesárokkal és tölgyfából épített paliszádokkal erősítettek meg.

A vár a 13. században Velikovics Péteré, majd a vránai johannita perjelségé volt, akik Zsigmond király politikai ellenfelei voltak. Tőlük elvette a király, ezután királyi birtok, majd 1437-ben hívének Morovics Ivánnak adta. Mátyás király 1480-ban a boszniai hadjáratban tett szolgálaiért Egervári Lászlónak adta, majd a 15. század végétől a Kanizsiaké. Ezután Beriszlói Ferenc horvát báné, akinek özvegye hozományként Bánffy János verőcei ispánnak adta át. Ezután Frangepán Kristófé, majd 1537-től Nádasdy Tamásé, végül a Szencseieké volt. A várnak különösen a 15. században volt nagy jelentősége. 1527-ben Szapolyai János király rendeletére innen hívta össze Frangepán Kristóf a körösi horvát nemzetgyűlést. Stratégiai jelentősége 1537, Pozsega török kézre kerülése után nőtt meg. 1544-ig itt húzódott az Oszmán Birodalom határa. Ebben az időszakban a térségből mintegy tízezer ember menekült az ország biztonságosabb vidékeire.

Miután Szencsei Kristóf behódolt a szultánnak 1544-ben harc nélkül került török kézre és a Pakráci szandzsák részeként kétszáz évig török kézen is maradt. A török uralom idején pravoszláv vallású vlachok telepedtek meg területén. A keresztény erők többször is megpróbálták visszafoglalni, így 1546-ban és 1552-ben Erdődy Péter, 1554-ben pedig Zrínyi Miklós intézett támadást a terület visszafoglalására. Végül 1685-ben Erdődy Miklósnak sikerült visszafoglalnia. A török népesség Boszniába menekült, helyükre a 17. század végén Sziszek, Ivanicsvár és Körös vidékéről horvát családok érkeztek. Az akkor határvárnak számító erősségben mintegy száz fős őrség állomásozott. A katolikus plébániát 1693-ban alapították újra, de 1763-ban központját Lipovljaniba helyezték át. Az uradalmat Leon Ullerfeld császári titkos tanácsos kapta meg. A háborús időszaknak csak 1739-ben a nándorfehérvári béke után lett vége.

1773-ban az első katonai felmérés térképén a település „Dorf Kralyeva Velika” néven szerepel. 1857-ben 770, 1910-ben 785 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háborúban mindvégig horvát kézen maradt, azonban többször érték tüzérségi és légitámadások, melyek során mind emberéletben, mind anyagi károkban keletkeztek veszteségek. Lipovljani községet 1993-ban alapították, területe korábban Novszka községhez tartozott. A településnek 2011-ben 471 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
770 728 626 680 698 785 660 737 677 788 745 649 605 575 527 471

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a lipovljani plébánia filiája.
  • Kraljeva Velika egykor nevezetes középkori várának mára alig maradt nyoma és azt is benőtte a buja növényzet.
  • A Gradina, Gradinica és Kučište nevű régészeti lelőhelyek középkori védelmi építmények maradványait rejtik, míg a Čardin nevű lelőhelyen újkori török építmény nyomai találhatók.

Egyesületek[szerkesztés]

  • Önkéntes tűzoltó egyesület
  • Veličanke Kraljeva Velika nőegylet
  • UMKV Kraljeva Velika – ifjúsági egyesület

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]