Hajtić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hajtić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44401
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 32 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajtić (Horvátország)
Hajtić
Hajtić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 20″, k. h. 16° 04′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 20″, k. h. 16° 04′ 50″

Hajtić falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 32, közúton 44 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közüton 9 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé Boszniából, az Unamentéről és a Kozara-hegység területéről érkezett pravoszlávokkal népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1777-ben felépült a falu temploma, melyhez a szomszédos falvak, Balinac, Šibine, Šaševa és Borovita is hozzá tartoztak. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 302, 1910-ben 476 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült, később néhányan visszatértek. A településnek 2011-ben 32 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
302 399 388 404 483 476 393 444 312 311 293 233 190 163 45 32

(1857-ben és 1869-ben Vtljine néven. 1880-ban az egykori Vrtlijinével együtt, 1890-től az adatok a korábban önálló Vrtljine lakosságát is tartalmazzák.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1777-ben épült. Az épület fából készült, a hajót és a toronysisakot zsindely fedte. Hasonló volt a közeli buzetai templomhoz, de belül 18. és 19. századi falfestmények díszítették. 1941. december 19-én a falut megszálló velika kladušai usztasák felgyújtották. Később a helyére új templomot építettek, amelyet azonban nem fejeztek be. Az istentiszteleteket a parókián tartják, ahol egy új ikonosztázt is felállítottak.
  • Népi építésű védett lakóházak a 20. 23. és 33. szám alatt.
  • A falutól délkeletre, Buzeta felé emelkedő erdős magaslaton ismeretlen eredetű erődítmény csekély maradványai találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]