Uštica
| Uštica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Jasenovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44324 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 118 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 16° 54′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 16° 54′ 18″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uštica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Uštica falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszektől légvonalban 49, közúton 72 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re délre, a Báni végvidéken, a Száva jobb partján, az Una folyó szávai torkolatánál, bosnyák határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
Az ókorban itt vezetett át a Sisciából Sirmiumba vezető fontos római kereskedelmi és hadiút, melynek a falu határában volt a szávai átkelőhelye. A török időkben a mai katolikus kápolna közelében állt Novi Jasenovac fából épített vára, melynek mára nyoma sem maradt. Maga a település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Boszniából érkezett pravoszláv szerbekkel és katolikus horvátokkal telepítették be. A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. Területén két čardak, azaz katonai őrhely is állt, mely az unamenti védővonal részét képezte. 1749-ben a határőrvidék átszervezése után a kostajnicai ezredhez csatolták. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Usticza” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Usticza” néven 109 házzal és 722 lakossal találjuk. Közülük 402 ortodox és 322 katolikus vallású volt.[2]
A településnek 1857-ben 960, 1910-ben 1194 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A falu szerb lakosságát az usztasák a jasenovaci táborba zárták, ahonnan Zimonyba, illetve Németországba deportálták őket. 1942 és 1945 között a jasenovaci haláltábor cigánytábora működött itt. Ez idő alatt a jelenlegi adatok szerint 16 173 romát, köztük 5608 roma gyermeket gyilkoltak meg ezen a helyen. A tábor helyét ma márvány emlékmű jelöli.
1991-ben a háború előtt lakosságának 50%-a szerb, 46%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és a horvát lakosságnak menekülnie kellett. Házaikat kifosztották és felgyújtották, kápolnájukat lerombolták. 1995. május 1-jén a Villám hadművelet elején szabadították fel a horvát erők. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A háború után szinte mindent újjá kellett építeni. A településnek 2011-ben 177 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 960 | 1129 | 1155 | 1216 | 1126 | 1194 | 968 | 999 | 754 | 766 | 744 | 639 | 554 | 464 | 214 | 177 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu pravoszláv templomát 1810-ben építették, mely a 20. század elején már rossz állapotban volt. 1941-ben az usztasák földig rombolták, majd maradványait a jasenovaci haláltábor rabjaival eltakaríttatták. 1991-ben megkezdődött az új templom építése, amely azonban befejezetlen maradt, ma is csak a csupasz falai állnak.
- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. században épült az Una partján a 18. századi régi kápolna helyén, melyet Keresztelő Szent Jánosnak szenteltek. 1991-ben a JNA csapatai és a szerb szabadcsapatok teljesen lerombolták. Mára az épületet újjáépítették. A régi templomból csak egy oszlop maradt meg, mely a kápolnától nyugatra látható.
- A roma haláltábor fekete márvány emlékműve.
Sport[szerkesztés]
NK Uštica labdarúgóklub.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 142. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A község rendezési terve (horvátul)
- Romskiportal.com:Uštica: Međunarodni dan sjećanja na romske žrtve Drugog svjetskog rata (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
