Donji Hrastovac
| Donji Hrastovac | |
 | |
| Donji Hrastovac és bejárata Staza felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44221 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 143 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 148 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 35″, k. h. 16° 33′ 50″45.326325°N 16.563800°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 35″, k. h. 16° 33′ 50″45.326325°N 16.563800°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Hrastovac témájú médiaállományokat. | |
Donji Hrastovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 23, közúton 32 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délre, a Sunja-mező északnyugati szélén fekszik.
Története
[szerkesztés]Hrastovac első írásos említése 1400-ban történt „possessio Karasth”[2] néven. 1486-ban „Harasth”, 1526-ban „possessio Hrasthye ad Blynyawywar”[2] alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése.
Az osztrák generálisok védelmi célból a török határövezetből érkezett pravoszláv vlachokat, köznevükön martalócokat telepítettek be, akik korábban török szolgálatban a horvát falvak és városok fosztogatását végezték. Ezzel lényegesen megváltoztatták e vidék etnikai összetételét. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Hrasztovacz” néven szerepel. A település a 19. század első felében válik két részre Donji és Gornji Hrastovacra. Donji Hrastovacnak 1857-ben 574, 1910-ben 831 lakosa volt. Zágráb vármegye Kostajnicai járásához tartozott. A délszláv háború előtt lakosságának 79%-a szerb, 13%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 217 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 574 | 618 | 596 | 738 | 772 | 831 | 826 | 868 | 608 | 636 | 606 | 541 | 489 | 440 | 240 | 217 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- 1 2 Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
