Trepča (Gvozd)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trepča
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség 5 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trepča (Horvátország)
Trepča
Trepča
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 28′ 15″, k. h. 15° 54′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 15″, k. h. 15° 54′ 50″

Trepča falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 35, közúton 53 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 28, közúton 45 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 22 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető főút mentén Čremušnica és Dugo Selo között, a Kulpa bal partján, a Trepča-patak torkolatánál fekszik. Főbb településrészei Kobačko brdo, Kličkovići, Čubre és Turci.

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is lakott volt, amint azt a temető alatt, a Crkvište nevű helyen található középkori templom maradványa is igazolja. Az innen nyugatra, Lasinja mellett fekvő Sztenicsnyák várának uradalmához tartozott. Urai a Babonicsok, a Frangepánok, a Cilleiek, majd a Nádasdyak és a Draskovichok voltak. 1541 és 1584 között a török e vidéket teljesen elpusztította, helyén több mint száz évig pusztaság volt.

Trepča település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 141, 1910-ben 215 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 36-an vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 9-en harcosként estek el a harcok során, míg 110 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg és további 5 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 124 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 5 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
141 172 176 226 239 215 207 239 142 186 187 149 133 122 9 5

Nevezetességei[szerkesztés]

Crkvište, a falu középkori templomának maradványai.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]