Prnjavor Čuntićki
| Prnjavor Čuntićki | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44204 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 08″, k. h. 16° 16′ 41″45.352182°N 16.278022°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 08″, k. h. 16° 16′ 41″45.352182°N 16.278022°E | |
 | |
Prnjavor Čuntićki falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszek városától légvonalban 17, közúton 28 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Zrinyi-hegység északi részén, a Petrinjčica-patak bal partján, a Vojnović-patak torkolatánál, Dragotinci és Hrvatski Čuntić között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a délszláv nyelvekben gyakori helynévből származik, mely kolostor birtokán fekvő települést jelöl. Prnjavor területén valószínűleg már a középkorban is volt település. Erre utal a Kapela nevű helyen található középkori templomrom. A középkori település pusztulásának körülményei nem ismertek, de a török a 16. század második felében az egész térséget megszállta.1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a török uralom alatt maradt Boszniából és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
A Boszniából érkezett katolikus lakossággal együtt ferences atyák érkeztek, akik 1694-ben felépítették a čuntići plébániatemplomot, majd 1697-ben a ferences kolostort is. Prnjavor a kolostor birtokán keletkezett a 18. században. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 178, 1910-ben 255 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. Megszállták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát lakosságot elűzték, házaikat felgyújtották. Egyetlen ép épület sem maradt a településen. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 79 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 178 | 195 | 193 | 256 | 286 | 255 | 298 | 345 | 317 | 313 | 303 | 289 | 244 | 224 | 118 | 79 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az Angyalok Királynője tiszteletére szentelt kápolnája a délszláv háború után épült. Búcsúnapja augusztus 2. a ferences rend egyik legnagyobb ünnepnapja, a Porcijunkulai Szűzanya ünnepe.
- A Kramarevac-forrást 1839-ben építették ki.
- A Kapela nevű helyen a középkorban templom állt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 13..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
- Petrinja község rendezési terve (horvátul)
- A čuntići katolikus templom és plébánia története – írta Stjepan Bubalo (horvátul)
