Prnjavor Čuntićki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prnjavor Čuntićki
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44204
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 79 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prnjavor Čuntićki (Horvátország)
Prnjavor Čuntićki
Prnjavor Čuntićki
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 16° 16′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 16° 16′ 40″

Prnjavor Čuntićki falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 17, közúton 28 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Zrinska gora északi részén, a Petrinjčica-patak bal partján, a Vojnović-patak torkolatánál, Dragotinci és Hrvatski Čuntić között fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve a délszláv nyelvekben gyakori helynévből származik, mely kolostor birtokán fekvő települést jelöl. Prnjavor területén valószínűleg már a középkorban is volt település. Erre utal a Kapela nevű helyen található középkori templomrom. A középkori település pusztulásának körülményei nem ismertek, de a török a 16. század második felében az egész térséget megszállta.1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a török uralom alatt maradt Boszniából és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

A Boszniából érkezett katolikus lakossággal együtt ferences atyák érkeztek, akik 1694-ben felépítették a čuntići plébániatemplomot, majd 1697-ben a ferences kolostort is. Prnjavor a kolostor birtokán keletkezett a 18. században. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 178, 1910-ben 255 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. Megszállták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát lakosságot elűzték, házaikat felgyújtották. Egyetlen ép épület sem maradt a településen. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 79 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
178 195 193 256 286 255 298 345 317 313 303 289 244 224 118 79

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az Angyalok Királynője tiszteletére szentelt kápolnája a délszláv háború után épült. Búcsúnapja augusztus 2. a ferences rend egyik legnagyobb ünnepnapja, a Porcijunkulai Szűzanya ünnepe.
  • A Kramarevac-forrást 1839-ben építették ki.
  • A Kapela nevű helyen a középkorban templom állt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]