Unčani

Unčani
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Dvor
Jogállás	falu
Irányítószám	44435
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	135 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 07′ 59″, k. h. 16° 25′ 00″45.1333, 16.4167
Sablon Wikidata Segítség

Unčani falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 40, közúton 56 km-re délre, községközpontjától 7 km-re északra a Báni végvidék déli részén, az Una bal partján, a Dvort Kostajnicával összekötő 47-es számú főút mentén fekszik.

Története

Unčani területe már ősidők óta lakott. Itt, az Una mellett találhatók az egyik legjelentősebb késő bronzkori település maradványai. A település e vidéken szokatlan módon a folyómenti vizes területen levert cölöpökre épült. Akkoriban városias jellegű településnek számított. A település nevét az Una menti fekvéséről kapta, jelentése unaiak, azaz az Una mentén lakók. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a Kordun területéről katolikus horvát, a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Unčani benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 315, 1910-ben 440 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén lakosságának 69%-a horvát, 23%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991. július 26-án elfoglalta a jugoszláv néphadsereg, majd a Krajinai Szerb Köztársasághoz része lett. A horvát lakosságot elűzték. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 189 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
315	284	292	330	345	440	450	490	495	490	444	407	407	383	261	189

Nevezetességei

Késő bronzkori, cölöpökre épített település maradványai az Una partján.

Források

• Dvor község hivatalos oldala (horvátul)
• Dvor község rendezési terve Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Petar Šimunović:Imena naselja u Banijskoj općini Dvor na Uni (horvátul)