Buinjski Riječani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buinjski Riječani
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Monoszló
Község Dvor
Jogállás falu
Irányítószám 44435
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 218 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Buinjski Riječani (Horvátország)
Buinjski Riječani
Buinjski Riječani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 16° 24′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 16° 24′ 30″

Buinjski Riječani (1900-ig "Riječani", majd 1991-ig „Riječani Bujinjski”) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 34, közúton 62 km-re délre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 19 km-re északra a Báni végvidék déli részén, Lotine és Buinja között, az Oraovica és Gorica patakok mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve a "rijeka" (folyó) főnévből származik, jelentése folyó mentén lakók. A név arra utal, hogy területén két nagyobb patak is átfolyik. A név előtagja a szomszédos Buinja település közelségét jelzi. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Riječani benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1910-ben 194 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében a közeli városokba, Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén lakosságának 96%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 12 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[1][2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 194 169 185 163 171 138 133 105 61 17 12

(1900-ig lakosságát Buinjához számították.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]