Gornji Hrastovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornji Hrastovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségMajur
Jogállás falu
Irányítószám 44434
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség209 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Hrastovac (Horvátország)
Gornji Hrastovac
Gornji Hrastovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 33′ 00″

Gornji Hrastovac falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 25, közúton 36 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északra, a Sunja középső folyásánál, a folyó jobb partján, a Sunjáról Kostajnicára menő főút mentén, Donji Hrastovac és Graboštani között fekszik.

Története[szerkesztés]

Hrastovac első írásos említése 1400-ban történt „possessio Karasth”[2] néven. 1486-ban „Harasth”, 1526-ban „possessio Hrasthye ad Blynyawywar”[2] alakban szerepel a korabeli forrásokban. A vidéket 15. századtól többször támadta a török. A török támadások különösen 1463, Bosznia török kézre jutása után erősödtek fel. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.

1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község terültére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett.

A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Hrasztovacz” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Hrasztovacz (Gornyi)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Hrasztovacz (Gorna)” néven találjuk. A két Hrasztovacnak ekkor együtt 131 háza és 646 lakosa volt.[4] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt.

A településnek 1857-ben 449, 1910-ben 623 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett, de a lakosság egy része felkelt az új rend ellen. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 209 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
449 408 445 581 619 623 636 671 509 547 563 501 448 427 313 209

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]