Gornja Letina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornja Letina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSunja
Jogállás falu
Irányítószám 44210
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség71 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornja Letina (Horvátország)
Gornja Letina
Gornja Letina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 16° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 16° 33′ 50″

Gornja Letina falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 17, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északra, a sziszeki Szávamentén, Száva-folyó jobb partján, Gušćével átellenben fekszik. Egyutcás falu, házai a Szávával párhuzamosan haladó főutca déli oldalán sorakoznak.

Története[szerkesztés]

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A vidék birtokosai a Keglevichek a Felső-Szávamentéről telepítették ide jobbágyaik egy részét. A falu a topolovaci uradalmukhoz tartozott. 1773-ban az első katonai felmérés térképén a település „Dorf Ober-Lettina” néven szerepel. Letina két településrésze Gornja és Donja csak 1880 után vált külön egymástól.

Az akkor még egységes Letinának 1857-ben 304, 1910-ben a már különálló Gornja Letinának 215 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején sikerrel védték meg a horvát erők. A településnek 2011-ben 71 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
304 346 326 190 196 215 215 191 179 176 151 128 113 106 106 71

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Védett népi építésű hagyományos lakóház a 15. szám alatti faépület. A házat a 19. század végén építették, földszinti és emeleti részből áll. Falai faragott tölgyfadeszkákból épültek, melyeket német módszerrel kapcsoltak össze. Alapzati része téglából készült. A földszintet az emelettel az udvari homlokzat hosszúságában épített külső lépcsőzet köti össze.
  • Másik hagyományos népi lakóháza a 13. szám alatti épület, melyet 150 éve Gušćében építettek és a 20. század elején hozták át ide. A ház erős tölgyfadeszkákból épült horvát módon összekapcsolva. Alapjai téglából épültek. Földszinti része három helyiségből áll, gazdasági célokat szolgál. A földszintet az emelettel fedett külső lépcsőzet köti össze, mely az emeleti zárt előtérbe vezet, innen lehet a lakótérbe lépni. A takácsmesterséghez készített berendezése, bútorzata is értékes.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]