Katinovác
| Katinovác (Katinovac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44415 |
| Körzethívószám | + (385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 24″, k. h. 15° 54′ 36″45.240000°N 15.910000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 24″, k. h. 15° 54′ 36″45.240000°N 15.910000°E | |
 | |
Katinovác (horvátul: Katinovac) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszektől légvonalban 44, közúton 62 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re délnyugatra, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Petrova gora és a Zrinyi-hegység között, a Glina folyó völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A Glina–folyó völgye a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban benépesült. A Glina középső folyásánál fekvő Hrvatsko Selo területén a késő rézkorban és a korai bronzkorban, az i. e. 4. és 2. évezred között virágzott vučedoli kultúra nyomaira bukkantak. A római uralom előtt illír törzsek lakták a területét. A római korban a falutól északra Topuszka vidékén feküdt Ad Fines városa, melynek helyén ókori falakra, pénzérmékre, urnákra, sírkőlapokra és főként borostyánból készített ékszerekre bukkantak. A 4. és 5. században a gótok és a longobárdok, a 6. században az avarok és a szlávok, a 9. század elején a frankok foglalták el ezt a területet. A magyarok a 10. században érkeztek meg ebbe a térségbe. 1097-ben a településtől nyugatra fekvő Petrova gora hegységben vívott csatában győzte le Könyves Kálmán serege Svačić Pétert az utolsó horvát királyt. A hagyomány szerint környező hegység neve is az ő emlékét őrzi. Ezután területe a magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított.
A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltsági területekről nagy számú szerb lakosság érkezett és telepedett le itt végleg. A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 425, 1910-ben 870 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság többsége szerb nemzetiségű volt jelentősebb bosnyák kisebbséggel. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosságból sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború négy éve alatt a harcokban és a megtorlások során 412 katinováci lakos esett el, illetve esett áldozatul. A háború összes halálos áldozatainak száma pedig 485 volt.[2] A település gyásznapja 1942. április 10-e volt amikor a faluba bevonuló usztasa erők a falu otthon talált összes lakosát kivégezték, sokukra saját házukat gyújtották rá. A mészárlásnak a szomszédos Topuszkaófalu lakosaiból több, a korábbi megtorlások elől ide menekült is áldozatul esett.[3] A délszláv háború idején 1991-ben a település lakossága a szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta el települést. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült és csak kevesen tértek vissza. A háború után elkezdődött az újjáépítés, az élet úgy-ahogy normalizálódott. Az településnek 2011-ben 90 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 425 | 726 | 779 | 825 | 880 | 870 | 905 | 979 | 582 | 600 | 631 | 547 | 451 | 349 | 114 | 90 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Vízimalom a Glina-folyón.
- A Glina-folyó festői völgye Topuszka és Katinovác között.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Svetozar Livada:Kordunski rekvijem(szerbül)
- ↑ Jadovno.com:Zločin u selu Katinovac kod Topuskog(szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
Források
[szerkesztés]- Topusko község hivatalos oldala (horvátul)
- Topusko rövid története (horvátul)
- Topusko turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Izmjene i dopune prostornog plana uređenja općine Topusko – A község rendezési terve (horvátul)
