Srednja Meminska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Srednja Meminska
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségMajur
Jogállás falu
Irányítószám 44434
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség58 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság142 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Srednja Meminska (Horvátország)
Srednja Meminska
Srednja Meminska
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 00″, k. h. 16° 35′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 00″, k. h. 16° 35′ 50″

Srednja Meminska falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 28, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északkeletre, a Mračaj-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A római korban Meminska határában haladt át a Sisciát Servitiummal összekötő kereskedelmi és hadiút. Ez az út még a kora középkorban is használatban lehetett, ezt látszik igazolni a Majur területén előkerült bizánci pénzérme.

Meminska a 18. század második felében keletkezett, ekkor még csak néhány ház állt itt. 1774-ben „Maminski dorf”[2] néven említik először. az első katonai felmérés térképén „Dorf Meminszki” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Meminszka” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Meminszka” néven 42 házzal és 213 lakossal találjuk.[4] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt. A Mračaj-patakon egykor malmok egész sora működött.

1857-ben 248, 1910-ben 478 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben lakossága csatlakozott a JNA erőihez és a szerb szabadcsapatokhoz. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 58 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
248 307 331 404 431 478 481 479 322 298 305 280 227 169 55 58

Nevezetességei[szerkesztés]

Meminska Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma a szomszédos Gornja Meminskán áll. A 19. század elején a francia megszállás rövid időszakában épült. Az egyház sematizmusa szerint 1810-ben építették. Egyhajós épült meghosszabbított apszissal, a homlokzat előtt négyszögletes harangtoronnyal. A hagyomány úgy tartja, hogy a templomot úgy építették, hogy az a plaški ortodox püspöki székesegyház felé nézzen. Az oldalbejárathoz 1848-ban egy késő klasszicista oszlopos előcsarnokot építettek. A II. világháború idején 1944-ben ikonosztázát az usztasák lerombolták, a templomot viszont épen hagyták, mivel katolikus templommá alakították át. A templom átvészelve a délszláv háború időszakát ma is jó állapotban áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]