Gornja Jelenska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornja Jelenska
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Monoszló
Község Popovača
Jogállás falu
Irányítószám 44317
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornja Jelenska (Horvátország)
Gornja Jelenska
Gornja Jelenska
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 35′ 45″, k. h. 16° 41′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 45″, k. h. 16° 41′ 20″

Gornja Jelenska falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Popovača községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 28, közúton 31 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre a Monoszló-hegység délnyugati völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már középkorban lakott volt. A közelében állt Szarvaskő vára, melyet a 13. században építettek. A Csuporok, majd az Erdődyek birtoka volt. 1545-ben elfoglalta a török és csak a század végén szabadult fel. Az 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Gorni Jelenska” néven szerepel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett. A településnek 1857-ben 565, 1910-ben 957 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 757 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[1][2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
565 517 578 647 798 957 1.036 1.417 1.480 1.498 1.412 1.341 1.052 888 887 757

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a település közepén áll, árkádokkal erősített fal övezi. A templom építése 1756-ban kezdődött. egyhajós, négyszög alaprajzú épület, szűkebb négyszögletes szentéllyel, melyhez északról sekrestye csatlakozik. A hajó déli oldalán mellékbejárat található egy kisebb előtérrel. A harangtorony a nyugati oldalon levő főbejárat felett magasodik. A szentély belső része barokk keresztboltozatos. A főoltárt 1778-ban készítették. A templom a térség egyik legjelentősebb barokk műemléke.
Szarvaskő várának romjai
  • A Gornja Jelenska és Katoličko Selišće közötti útról egy erdei úton majd egy onnan vezető erdei ösvényen közelíthető meg, Jelengrad, azaz Szarvaskő vára. Bár a várat a 13. században építették, írásos forrás Csupor György adománylevele csak 1460-ban említi először „Zarwaskw” alakban. A Csupor család birtoka volt, majd kihalásuk után 1493-ban II. Ulászló király Erdődy Bakócz Tamásnak adta. Ezután az Erdődyeké volt, de 1545-ben elfoglalta a török. Ezután elhagyatva pusztulásnak indult. Régészeti feltárása 2012-ben kezdődött, ekkor tisztították meg a területet a buja növényzettől. Az elnyújtott téglalap alaprajzú maradványok a Jelenska-patak felett, egy nyugat-keleti irányú hosszúkás platón találhatók. A falak ma is több méter magasan állnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]