Bojna (Glina)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bojna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44402
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 28 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság222 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bojna (Horvátország)
Bojna
Bojna
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 30″, k. h. 16° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 30″, k. h. 16° 02′ 30″

Bojna falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 41, közúton 56 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 21 km-re délre a Báni végvidék középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu feletti Brekinjova Kosa régészeti leletei alapján területe már a vaskorban lakott volt. A vaskori erődített település valószínűleg a későbbi korokban is lakóhelyül szolgált. Ezt látszanak erősíteni a közelben talált kora középkori sírok, melyek egy szakrális épület körül és azon belül feküdtek. A falu feletti várat valószínűleg a térség akkori urai a Babonićok építették a 13. vagy a 14. században. Helyzetük 1335-ben változott meg drámaian, amikor Babonić István fegyvert fogott Károly Róbert király ellen és kegyvesztett lett, birtokait elveszítette. A birtokokat a család másik ága a Blagay család vette át. A török veszély közeledtére akkori birtokosa Blagay Ferenc Erdődy Péter bánnak adta át. 1562-ben a horvát szábor egyik határozatában is megemlítik mint olyan várat, melynek különös stratégiai jelentősége van, mivel mind a Glinica völgyét, mind az Unamenti területet ellenőrzés alatt tartja. Az egyre szaporodó török betörések idején a vár a lakosság számára biztos menedékül szolgált 1576 szeptemberében, vagy 1577-ben mégis elfoglalta a török. Ezután már nem játszott szerepet a térség védelmében, később teljesen lerombolták.

A település 1230-ban tűnik fel „Bayne locus” alakban. 1266-ban „Boyna terra sive possessio”, 1279-ben „Boyna terra”, 1284-ben „Boina terra”, 1327-ben „Boyna”, 1380-ban „Boyna possessio” illetve „Kisboyna possessio” néven említik.[2] 1501-ben Mindenszenteknek szentelt egyháza „ecclesia omnium sanctorum de Boyna” néven szerepel.[2] A 16. század második felében foglalta el a török, ekkor semmisült meg középkori temploma is.

Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Bojna benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 766, 1910-ben 995 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Közülük sokan partizánnak álltak. A harcokban elesettek emlékművét 1961-ben avatták fel. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később több, főként idős ember visszatért, de a falu ma a kihalás szélén áll. A településnek 2011-ben 28 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
766 895 785 885 937 995 863 1.049 701 686 667 537 345 226 32 28

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György vértanú tiszteletére szentelt szerb pravoszláv parochiális temploma 1872-ben épült. A II. világháború idején 1943-ban lerombolták.
  • A falu felett a Zidina nevű helyen találhatók Bojna középkori várának csekély maradványai. A várat valószínűleg a térség akkori urai a Babonićok építették a 13. vagy a 14. században. A török veszély közeledtére akkori birtokosa Blagay Ferenc Erdődy Péter bánnak adta át. 1562-ben a horvát szábor egyik határozatában is megemlítik mint olyan várat, melynek különös stratégiai jelentősége van, mivel mind a Glinica völgyét, mind az Unamenti területet ellenőrzés alatt tartja. Az egyre szaporodó török betörések idején a vár a lakosság számára biztos menedékül szolgált 1576 szeptemberében, vagy 1577-ben mégis elfoglalta a török. Ezután már csak egyszer említik írásos dokumentumban, amikor a török kiűzése és a karlócai béke után Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnök felkereste a térség várait, hogy felmérje újjáépítésük lehetőségeit és költségeit. A határon álló romos vár birtoklásáért azonban vita bontakozott ki a horvát oldalon levő Bojna és a török uralom alatt maradt mai Bosanska Bojna között. A két fél végül abban egyezett meg, hogy a várat egyik fél sem kapja meg, hanem lerombolják. Csupán egyetlen tornyot hagytak meg határjelként a két császárság között. A várnak mára alig maradt nyoma, de a helyiek között él a hagyomány egykori létezéséről.
  • A Sivac-patak felett található Brekinjova Kosa régészeti lelőhely, ahol már ránézésre is feltűnnek egy vaskori erődített település földsáncainak nyomai. Az itt talált leletek között főként cseréptöredékek, néhány vasdarab, a fémgyártás melléktermékei kerültek elő. A leletek korán az i. e. 1. évezred első felére keltezték.
  • Ugyancsak a Brekinjova Kosán feltárt kilenc sírból 51 fémtárgy, csont és szerves anyag maradványok kerültek elő. A leleteket a kora középkorra, a 8. és 9. század fordulójára datálták. A Knin melletti Biskupija – Crkvina kora román leleteivel mutatnak hasonlóságot. A sírok közül egy különösen gazdag leletanyaggal, korabeli luxustárgyakkal szolgált. A leltek között V. Konstantin bizánci császár aranypénze, aranyba foglalt hegyikristály függő, egy pár díszes sarkantyú, vaskés, bőrszíj és ruhadíszek maradványai kerültek elő. A többi sírban főként vastárgyakat, csontmaradványokat és megszenesedett fa maradványait találták, de előkerültek magok is. A fennmaradt falak szerkezete alapján a sírok közül három egy épületen belül, a többiek kívül, szabályos rendben fekhettek.
  • Partizánemlékmű (alkotó M. Krković 1961.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
  2. a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]