Desno Željezno

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Desno Željezno
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségMartinska Ves
Jogállás falu
Irányítószám 44201
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség170 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület17,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Desno Željezno (Horvátország)
Desno Željezno
Desno Željezno
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 10″, k. h. 16° 19′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 10″, k. h. 16° 19′ 45″

Desno Željezno falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Martinska Ves községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 15, közúton 20 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re északnyugatra, a Száva jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve 1382-ben „possessio Selesno” néven bukkan fel először.[2] 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Selesno” alakban szerepel. Zágráb vármegye Sziszeki járásához tartozott. Az eredetileg Száva jobb partján fekvő település a 18. század végére kezdett a bal parton is terjeszkedni. A két települést a 19. század második felében kezdik megkülönböztetni Desno, illetve Lijevo előtaggal.

Desno Željeznonak 1857-ben 374, 1910-ben 483 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 170 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
374 510 438 496 481 483 485 486 462 464 414 367 315 277 231 170

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  2. Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]