Donji Vukojevac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donji Vukojevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségLekenik
Jogállás falu
Irányítószám 44272
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Vukojevac (Horvátország)
Donji Vukojevac
Donji Vukojevac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 36′ 40″, k. h. 16° 08′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 40″, k. h. 16° 08′ 15″

Donji Vukojevac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 23, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától 7 km-re nyugatra, az A11-es autópálya közelében, a 30-as számú főút mentén Peščenica és Ogulinec között, a Vukomerič-hegység keleti lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a Donji Vukojevactól délre található ókori eredetű halomsírok. A római korban itt halad át a Sisciát Emonával összekötő római út, melynek maradványai szintén megtalálhatók a határában. Ezután területe valószínűleg évszázadokig pusztaság volt.

Vukojevac a töröknek a térségből történő kiűzése után újonnan telepített falvak közé tartozott. Neve a Vuk személynévből származik, melyet valószínűleg első lakójáról kapott. Első írásos említése 1674-ben történt.[1] 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Vukojevecz” néven szerepel. Vukojevac két településrésze csak a 19. század folyamán vált el egymástól. A településnek 1857-ben 268, 1910-ben 347 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 499 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
268 294 311 125 297 347 316 348 384 383 393 405 424 441 468 499

Nevezetességei[szerkesztés]

A falutól délre a Frtić-erdőben két csoport halomsír található, melyek ókori eredetűek és az akkori Pannonia őslakosságától származnak. A legnagyobb halomsírt Turska glavának azaz Török fejnek nevezik, ennek átmérője 27 méter. A sírt kincskeresők fosztották ki. Innen jól láthatók a Sisciából Emonába menő római út maradványai, melynek nyomvonala megszakításokkal mintegy 8 kilométeres hosszúságban látható. Tisztán kivehető a mintegy 7 méter széles útfelület és a kétoldalt húzódó árok maradványa. Az ősi utat a helyiek Petrinjski putnak, azaz Petrinjai útnak nevezik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]