Krapje (Jasenovac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Krapje
Krapje látképe a Szávával.
Krapje látképe a Szávával.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségJasenovac
Jogállás falu
Irányítószám 44325
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 144 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krapje (Horvátország)
Krapje
Krapje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 00″, k. h. 16° 49′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 00″, k. h. 16° 49′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krapje témájú médiaállományokat.

Krapje falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 41, közúton 57 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re északnyugatra, a Báni végvidéken, a Száva bal partján, a Lonjsko polje természetvédelmi park területén fekszik. Egyutcás falu, házai a folyóval párhuzamos főutca keleti oldalán sorakoznak.

Története[szerkesztés]

A falu a ponty régies horvát nevéből (krap) kapta a nevét, mely a 14. században fordul elő először írásos forrásban. A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Lika, Gorski kotar és Kelet-Horvátország területéről érkezett katolikus horvátokkal telepítették be. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, halászattal foglalkoztak. A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. 1749-ben a határőrvidék átszervezése után a kostajnicai ezredhez csatolták. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Krapie” néven szerepel. Plébániáját 1810-ben alapították. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krapje” néven 202 házzal és 1180 lakossal találjuk, valamennyi katolikus vallású volt.[2] Az iskolát 1871-ben, a postát 1893-ban, a községházát 1903-ban építették.

A Páduai Szent Antal plébániatemplom

A településnek 1857-ben 1316, 1910-ben 1080 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1925-ben alapították. 1932-ben tűzvész pusztított a településen. A két világháború között Krapje községközpont volt, melyhez Drenov Bok, Plesmo és Puska települések tartoztak. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. 1941 augusztusa és novembere között koncentrációs tábor működött a területén. A háborút követően lakossága fokozatosan csökkent, mivel a fiatalok a jobb megélhetés reményében a városokba és külföldre távoztak. A népesség fogyatkozását némileg mérsékelték a Boszniából és Hercegovinából érkezett horvát családok. 1991-ben a háború előtt csaknem teljes lakossága (99,2%) horvát nemzetiségű volt. 1991-ben a horvát védelem első vonalába esett és lakosságnak menekülnie kellett. Házait súlyos károk érték, egy polgári lakos pedig a harcok áldozatául is esett. A háború után szinte mindent újjá kellett építeni. Még az 1990-es években építették fel az új hidat a Strug-folyón. A házakba bevezették a telefont és a vizet. A településnek 2011-ben 144 lakosa volt. A természetvédelmi parknak köszönhetően a faluban élénk a turistaforgalom.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.316 1.363 1.162 1.217 1.178 1.080 957 890 847 740 617 443 362 251 179 144

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1831-ben épült klasszicista stílusban. A plébánia épülete 1817-ben épült. A templom helyén már a 18. században is állt egy Szent Antalnak szentelt fakápolna, melyet az 1726-os árvíz után újjá kellett építeni. Plébániáját 1810-ben alapították, azelőtt a jasenovaci plébániához tartozott. A mai templom 32 méter hosszú és 14 méter széles. A boltozat magassága 12 méter. A kóruson található orgona még az I. világháború idején megsérült, azóta működésképtelen. A főoltáron álló Szent Antal képet a 20. század elején festették, a mellékoltárok képei Keresztelő Szent Jánost és a Lourdes-i Szűzanyát ábrázolják. A templom külseje a II. világháborúban és a délszláv háborúban is megsérült. Az épület beázott, tetejét cserélni kellett.
Védett népi lakóházak Krapjén
  • A településen mintegy 30 népi építésű lakóház élvez kulturális védettséget. A 109. szám alatt malom található. A 16. számú házban a Lonjko polje természetvédelmi park kutatási központja működik. A 48-as számú házban több mint 170 tárgyból álló néprajzi gyűjtemény tekinthető meg. A falut 1995-ben az európai épített kulturális örökség A-kategóriájába sorolták. A tipikus szávamenti lakóházak és gazdasági épületek részben tölgyfából, részben téglából épültek. Sok esetben kontyolt, nyeregtetős épületek, hódfarkú zsindellyel fedve.
  • A II. világháború áldozatainak emléktáblája a tűzoltó szerház falán.
  • Határában a Strug-folyó melletti Krndija-erdőben működött a II. világháború idején az usztasák egyik gyűjtőtábora.
A Lonjsko polje természetvédelmi park kutatóközpontja
  • A falu határa az 500 négyzetkilométeres területű Lonjsko polje természetvédelmi terület része. A Lonjsko polje, vagy magyarul Lonja-mező nemzetközi jelentőségű védett menedékhelye és költőhelye a mocsári madárvilágnak, de rajtuk kívül még számos állatfaj élőhelye.
  • A falutól nem messze található a Krapje Đol madárrezervátum, ahova gyakran kirándulnak a madárvilág szerelmesei. Ez volt az ország első madárrezervátuma, mely 1963 óta élvez védettséget. Ez a kanalasgém (platalea leucorodia) egyetlen horvátországi költőhelye.

Sport[szerkesztés]

Az NK Naprijed Krapje labdarúgócsapata a megyei 3. osztályban szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]