Jošavica (Petrinya)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jošavica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44231
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség84 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság362 m
Terület8,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jošavica (Horvátország)
Jošavica
Jošavica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 16° 21′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 16° 21′ 40″

Jošavica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 18, közúton 27 km-re délre, községközpontjától légvonalban 15, közúton 20 km-re délkeletre a Báni végvidék középső részén, a Zrinska gora északi oldalán, a 30-as számú főúttól keletre, a Joševica-patak melletti magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

Jošavicán már a török uralom idején is éltek pravoszláv családok. 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a Turopolje, Jasenovac, Ivanić, Dubrava, Posavina és Polonja vidékéről katolikus horvát lakosságtelepült le itt. Őket a 18. században több hullámban a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok követték, akik idővel újra többségbe kerültek. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A pravoszláv parókia anyakönyveit 1777 óta vezetik. A falu első temploma egy a 18. században épített fatemplom volt, melyet a 19. században lebontottak és kőből új templomot építettek a helyére.

A település 1773-ban az első katonai felmérés térképén még „Josevicza” alakban szerepel. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 585, 1910-ben 1004 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 84 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
585 682 743 850 908 1.004 893 981 672 661 641 555 501 432 82 84

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent György vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma a 19. században épült. A II. világháború során súlyosan megsérült és csak 1968-ban építették újjá. Jelenleg is eléggé rossz állapotban áll, tetőzete több helyen beszakadt. A kulturális minisztérium biztosított pénzösszeget a helyreállítási munkálatokra. Felújítása megkezdődött. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, félköríves ablakokkal. A harangtorony a homlokzat felett áll, tetején díszes toronysisakkal.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]