Međurić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Međurić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségKutenya
Jogállás falu
Irányítószám 44321
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 485 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Međurić (Horvátország)
Međurić
Međurić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 27′ 30″, k. h. 16° 56′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 30″, k. h. 16° 56′ 00″

Međurić (régi magyar neve Vasmegyericse) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Kutenyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 44, közúton 57 km-re, községközpontjától 15 km-re keletre, Novszkától 20 km-re északnyugatra az Ilova és a Pakra folyók között fekszik.

Története[szerkesztés]

Međurić területe már a középkorban lakott volt. Itt állt Vasmegyericse mezővárosa, melyet a határában található gazdag régészeti lelőhelyek is igazolnak. A Bijela-pataknak a Pakra folyóba való torkolásánál levő magaslaton található a Podbrdalje régészeti lelőhely, ahol számos középkori eredetű cseréptöredék került elő. A Bijela-patak feletti Ribnjačke Njive és Ribnjački Lug lelőhelyeken szintén nagy mennyiségű középkori cseréptöredéket találtak. Mindhárom lelőhelyet a Zágráb - Lipnik vasútvonal szeli ketté. Területén állott egykor Megyericse vára, melyet valószínűleg a Megyericseiek építtettek. 1403-ban Zsigmond elkobozta és másoknak adta. 1448-tól a Marótiaké. 1497-ben a Drágffyakkal eszközölt csere révén lett a Kanizsai család örökjogú birtokává. A mezőváros és a vár a 16. században a török hódítás következtében pusztult el.

A mai település karlócai békét követően a horvát lakosság betelepítésével keletkezett. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Medjurich” néven szerepel. A településnek 1857-ben 369, 1910-ben 932 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásához tartozott. Ebben az időszakban a könnyebb megélhetés reményében a Monarchia csehországi és felvidéki területeiről nagy számú cseh és szlovák lakosság telepedett le itt, akik idővel többségbe kerültek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991-ben lakosságának 43%-a cseh, 43%-a horvát, 11%-a szlovák volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 485 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
369 369 588 736 809 932 894 819 773 801 779 663 612 570 542 485

Nevezetességei[szerkesztés]

Megyericse középkori vára Banova Jaruga mellett északkeletre a mai Međurić területén állt. Branko Nadilo szerint némi nyomai még maradtak.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]