Radonja Luka
| Radonja Luka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44210 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 30 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 133 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 24″, k. h. 16° 31′ 24″45.323300°N 16.523300°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 24″, k. h. 16° 31′ 24″45.323300°N 16.523300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radonja Luka falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 22, közúton 29 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délnyugatra, Četvrtkovac és Svinica között, a Sunja-folyó bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település neve 1547-ben „possessio Radonya”[2] alakban bukkan fel először, majd 1551-ben is ugyanígy említik. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése.
Radonja Luka is a térség török alóli felszabadítása után, a 18. század elején pravoszláv lakossággal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Radina Luka” néven szerepel. A településnek 1857-ben 365, 1910-ben 745 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. 1857-ben 102, 1910-ben 161 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. A délszláv háború előtt lakosságának 92%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 31 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 102 | 106 | 92 | 120 | 128 | 161 | 171 | 198 | 169 | 186 | 203 | 163 | 117 | 108 | 74 | 31 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
