Novo Selište

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Novo Selište
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44250
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség321 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Novo Selište (Horvátország)
Novo Selište
Novo Selište
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 16° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 16° 15′ 00″

Novo Selište falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 11, közúton 16 km-re délnyugatra, községközpontjának nyugati szomszédságában a Báni végvidék középső részén, a Kulpa jobb partján fekszik. Gyakorlatilag teljesen összeépült a szomszédos Petrinyával.

Története[szerkesztés]

Területe valószínűleg már a középkorban is lakott volt. Határában, főként délre több potenciális régészeti lelőhely is található, ezek a „Drum” nevű helyek azonban még nincsenek feltárva. A mai település csak a 18. században keletkezett. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Novo Szelczi” néven szerepel. A térkép ekkor még csak néhány házat ábrázol a területén. A Báni végvidékhez (horvátul Banovina) tartozott, mely katonai határőrvidék része volt. A második báni ezred fennhatósága alá tartozott. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 56, 1910-ben 159 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 83%-a horvát, 11%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán szeptemberben megszállták a szerb erők. A délszláv háború idején itt, a Kulpánál, valamint a településtől nyugatra húzódott a Krajinai Szerb Köztársaság határa. Lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 321 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
56 64 108 125 147 159 137 161 193 204 240 283 268 301 269 321

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]