Graboštani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Graboštani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségMajur
Jogállás falu
Irányítószám 44434
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség134 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Graboštani (Horvátország)
Graboštani
Graboštani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 45″, k. h. 16° 32′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 45″, k. h. 16° 32′ 45″

Graboštani falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 27, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északkeletre, a Sunja középső folyásánál, a folyó jobb partján, a Sunjáról Kostajnicára menő főút mentén, Gornji Hrastovac és Stubalj között fekszik. A falunak vasútállomása van a Zágráb-Volinja vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község terültére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett, de Graboštani lakossága mindvégig horvát nemzetiségű volt.

A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Graberstain” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grabostani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grabostani”, illetve „Graberstein” néven 36 házzal és 229 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt.

A településnek 1857-ben 188, 1910-ben 287 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (88%-a) horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a JNA erői és a szerb szabadcsapatok. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 134 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
188 242 215 215 244 287 262 282 269 269 255 247 196 201 171 134

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]