Graboštani
| Graboštani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Majur |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44434 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 91 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′, k. h. 16° 33′45.283333°N 16.550000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′, k. h. 16° 33′45.283333°N 16.550000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Graboštani falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 27, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északkeletre, a Sunja középső folyásánál, a folyó jobb partján, a Sunjáról Kostajnicára menő főút mentén, Gornji Hrastovac és Stubalj között fekszik. A falunak vasútállomása van a Zágráb-Volinja vasútvonalon.
Története
[szerkesztés]Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község területére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett, de Graboštani lakossága mindvégig horvát nemzetiségű volt.
A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Graberstain” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grabostani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grabostani”, illetve „Graberstein” néven 36 házzal és 229 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt.
A településnek 1857-ben 188, 1910-ben 287 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (88%-a) horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a JNA erői és a szerb szabadcsapatok. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 134 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 188 | 242 | 215 | 215 | 244 | 287 | 262 | 282 | 269 | 269 | 255 | 247 | 196 | 201 | 171 | 134 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 214. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 139. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A község rendezési terve (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
