Rudeži

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rudeži
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállás falu
Irányítószám 44441
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség1 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület0,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rudeži (Horvátország)
Rudeži
Rudeži
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 16° 20′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 16° 20′ 30″

Rudeži falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 33, közúton 71 km-re délre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 17 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinyi-hegység területén, Švrakarica és Zrinski Brđani között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település nevét az itt letelepült szerb Rudež család nevéről kapta, akik lakosságának többségét alkották. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Rudeži benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után sok fiatal települt át a jobb élet reményében a közeli városokba. A délszláv háború előestéjén lakossága 95%-ban szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze egy állandó lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 111 111 85 100 76 80 0 1

(Lakosságát csak 1948 óta számlálják önállóan.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]