Bok Palanječki
| Bok Palanječki | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Martinska Ves |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44000 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 124 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 97 m |
| Terület | 2,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 32″, k. h. 16° 24′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 32″, k. h. 16° 24′ 43″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bok Palanječki (1948-ig Bok) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Martinska Ves községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától 4 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re délre a Száva jobb partján fekszik. Tipikus egyutcás szávamenti település, melynek házai a Száva egykori árterét követő főutca mentén sorakoznak és amely máig is nagyrészt megőrizte régi arculatát. Régi emeletes faházai általában észak-déli tájolásúak és a 18. század második felében, illetve a 19. század első felében épültek. A település közepén az útkereszteződésben áll Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kápolnája.
Története[szerkesztés]
A település neve 1228-ban „Racou locus” néven tűnik fel először.[2] Később „Rakov Bok”, majd egyszerűen csak „Bok” néven szerepel korabeli forrásokban. A zágrábi káptalan sziszeki uradalmához tartozott. A 16. század végén a török elleni harcokban, majd a tizenöt éves háborúban sok boki jobbágy is részt vett. Részesei voltak a keresztény sereg 1593. június 22-én Hasszán boszniai pasa felett aratott nagy győzelmének is. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Book” néven szerepel. A 19. században előbb rövid ideig francia, majd osztrák uralom alatt állt.
1857-ben 353, 1910-ben 377 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 138 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 353 | 395 | 358 | 367 | 358 | 377 | 373 | 342 | 350 | 324 | 292 | 249 | 207 | 204 | 160 | 138 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kápolnája[5] a falu közepén az útkereszteződésben áll. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület, melyet 1752-ben építettek Terihaj zágrábi kanonok rendelkezése alapján faragott tölgyfagerendákból. Berendezésének elkészítésén zágrábi mesterek dolgoztak. Az oltár Antun Reiner szobrászművész munkája. A kápolna területét kerítés választja el az utcától.
- Mögötte barokk képoszlop található, melyet római kőoszlopból faragtak.
- Régi emeletes faházai[6] általában észak-déli tájolásúak és a 18. század második felében, illetve a 19. század első felében épültek. Alapjuk többnyire téglából, de többnek az alapjában az ókori Sisciából származó kőtömbök is találhatók. A házak felső része fából épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3488.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5700.
Források[szerkesztés]
- Martinska Ves község hivatalos oldala (horvátul)
- Martinska Ves község rendezése terve (horvátul)
- Martinska Ves község nevezetességei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
