Strašnik
| Strašnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44251 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 163 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 16° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 16° 13′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Strašnik falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától légvonalban 15, közúton 23 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délnyugatra a Báni végvidék középső részén, a 37-es számú főúttól délre fekszik. A főúton Petrinya irányából Gora felé haladva Župić után kell balra lekanyarodni.
Története[szerkesztés]
A település neve már 1211-ben szerepel II. András királynak a topuszkai cisztercita apátság részére kiadott adománylevelében „Stresyche terra ad monasterium Toplica” alakban. 1355-ben „praedium Stresich”, illetve „possessio Stresych”, 1388-ban „possesio Iztrizich”, 1427-ben „possessio Ztresych” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1501-ben a Szentháromság tiszteletére szentelt templomát említik „sancte Trinitatis de Zthresewo” alakban.[2] A 16. század második felétől a 17. század végéig török uralom alatt volt. Ekkor pusztult el középkori temploma is. 1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Strasnik” néven szerepel.
A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 378, 1910-ben 583 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán 1991 szeptemberében elfoglalták a szerb erők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A szerb megszállás idején teljesen elpusztult. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A háború után mindent újjá kellett építeni. 2011-ben 202 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 378 | 375 | 343 | 441 | 519 | 583 | 505 | 534 | 485 | 476 | 429 | 438 | 377 | 325 | 242 | 202 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Simon és Tádé apostolok tiszteletére szentelt kápolnája a gorai római katolikus plébániához tartozik. A kápolnát 1897-ben építették a régi, 1729-ben épített kápolna helyén. 1991 szeptemberében a szerb csapatok lerombolták. A háború után teljesen újjá kellett építeni.
- A II. világháború és a délszláv háború áldozatainak emlékműve.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
- Petrinja község rendezési terve (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- Petrinya turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Radio Banovina cikke a településről (horvátul)
