Udetin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Udetin
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállás falu
Irányítószám 44440
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség45 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Udetin (Horvátország)
Udetin
Udetin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 08′ 15″, k. h. 16° 19′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 15″, k. h. 16° 19′ 15″

Udetin falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 39, közúton 74 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinska gora déli lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

Udetin a középkorban a bukunova gorai uradalomhoz tartozott. Innen vásárolta meg 1451-ben Zrínyi Péter és a pedalji uradalmához csatolta. A birtokot ez alkalommal „Hudetyn” alakban említik. Ezután osztozott az uradalom többi településének sorsában. A nagyobb török támadások a térség várai ellen 1540 után kezdődtek és bár a várakat nem tudták elfoglalni súlyos károkat okoztak azok uradalmában. Az 1547-es ostromban maga Pedalj vára súlyosan megrongálódott, de sérüléseit még kijavították. Lenković Iván uszkók főkapitány 1561-es jelentése alapján Pedaljt a bécsi haditanács a tartós védelemre alkalmatlannak találta és elrendelte lerombolását, melyet valószínűleg 1563-ban végre is hajtottak. A horvátok által feladott területet nyomban megszállta a török. A lerombolt várat a török kijavította és visszafoglalásáig, 1637-ig török őrség volt benne.

Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Udetin benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 230, 1910-ben 351 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 45 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
230 247 258 328 349 351 327 341 241 237 240 172 128 125 76 45

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]