Veliki Obljaj
| Veliki Obljaj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44402 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 284 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 35″, k. h. 16° 02′ 02″45.226400°N 16.033900°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 35″, k. h. 16° 02′ 02″45.226400°N 16.033900°E | |
 | |
Veliki Obljaj falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszek városától légvonalban 40, közúton 54 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 18 km-re délre a Báni végvidék középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Obljaj benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 1154, 1910-ben 1856 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Közülük sokan partizánnak álltak. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később több, főként idős ember visszatért, de a falu ma a kihalás szélén áll. A településnek 2011-ben 22 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.154 | 1.442 | 1.494 | 1.637 | 1.699 | 1.856 | 1.712 | 1.876 | 791 | 852 | 860 | 673 | 537 | 399 | 45 | 22 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A faluban öt régi malom található, melyek a Jošić, Jabukovac, Čučković és Novak családok tulajdonában voltak.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 31.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017.[halott link] (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Glina város információs portálja Archiválva 2018. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
