Vratečko
Vratečko | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Sziszek-Monoszló |
Község | Petrinya |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 44273 |
Körzethívószám | (+385) 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 38 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 120 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 27′ 48″, k. h. 16° 06′ 41″45.463300°N 16.111400°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 48″, k. h. 16° 06′ 41″45.463300°N 16.111400°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vratečko falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 21, közúton 32 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re nyugatra, a Báni végvidék középső részén, a Kulpa jobb partján, az Utinja torkolatától nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Neve 1269-ben „Wrathna locus” néven bukkan fel először. 1507-ben „Wracza”, 1509-ben „Wradczya”, 1517-ben „Wrathcza”, 1546-ban „possessio Wratcza”, 1563-ban „Wratschay” néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] A térséget a 16. század második felében megszállta a török és a 17. század közepéig török uralom alatt állt. A felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Vratesko” néven szerepel.
A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 211, 1910-ben 368 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán október 10-én megszállták a szerb erők és felgyújtották házait. Október 22-én a horvát erők ellentámadása felszabadította a települést, de még a következő hónapokban is súlyos harcok folytak a térségben, mely 1992 januárjában szabadult fel végleg. A háború folyamán a továbbiakban itt, a falu közelében délkeletre és a Kulpánál húzódott a Krajinai Szerb Köztársaság határa. Lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. 2011-ben 60 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
211 | 224 | 215 | 310 | 334 | 368 | 342 | 301 | 279 | 268 | 224 | 163 | 114 | 90 | 60 | 60 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. A gorai plébánia filiája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
- Petrinja község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- Crnemambe.hr:Hrvatska kroz povijest - Obrana glinskog džepa (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Petrinya turisztikai irodájának honlapja (horvátul)