Sveti Martin pod Okićem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sveti Martin pod Okićem
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségSamobor
Jogállásfalu
PolgármesterAntun Dubravko Filipec
Irányítószám10435
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség253 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség197,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Terület1,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 15° 44′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 15° 44′ 15″
SablonWikidataSegítség

Sveti Martin pod Okićem falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re délre a Zsumberk-Szamobori-hegység déli lejtőin, Okics vára alatt fekszik.

Története[szerkesztés]

A település Szent Márton plébániáját 1334-ben említi először Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában. A plébánia ennél valószínűleg sokkal korábbi alapítású, talán az először 1193-ban említett Oklics várával egyidőben alapították. A település neve is először Sveti Martin volt, csak sokkal később kapta a hasonló nevű településektől megkülönböztető Sveti Martin pod Okićem (azaz az Oklics alatti Szent Márton) nevet. Templomának legősibb része a harangtorony alsó része, mely kezdetben nem szakrális, hanem elsősorban védelmi célokat szolgált. Ezt bizonyítják a rajta látható lőrések. Később erre épült a nyolcszögletű torony, majd a kis kápolna, mely a mai templom szentélyét alkotja. A 17. században a templomot alapjaiban megújították és bővítették, majd 1649-ben újraszentelték. A falunak 1857-ben 127, 1910-ben 208 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. A falunak 2011-ben 259 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
127 150 160 165 172 208 207 224 296 300 268 258 239 249 257 259

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] egyhajós épület. A templom legrégibb része a harangtorony alsó része és a szentély középkori eredetű. A főhomlokzat előtti kapuzat reneszánsz stílusú. Jellegzetes a harangtorony nyolcszögletű felső része. A templomot a 17. században jelentősen bővítették és átépítették, majd a 18. században újabb átépítésen esett át, ekkor nyerte el jelenlegi formáját. Orgonáját 1886-ban építették.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]