Vadina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vadina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségLuka
Jogállás falu
Polgármester Darko Kralj
Irányítószám 10296
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség183 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség40,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület4,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vadina (Horvátország)
Vadina
Vadina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 58′ 30″, k. h. 15° 48′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 30″, k. h. 15° 48′ 45″

Vadina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Lukához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 23 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra a megye északi határán fekszik.

Története[szerkesztés]

Vadina kastélyának maradványai a mai napig is láthatók. A már az 1500-as években említett épület egyemeletes, negyven méter hosszú volt. Az épület, melyben Erdődy Péter horvát bán is lakott Radakovo kastélya mellett az egyik legősibb építmény volt ezen a vidéken. A teljes emeleti része fából épült hosszú fából ácsolt tornáccal és fa tetővel. Valamikor a múlt század hetvenes éveiben dőlt össze. Egyes források szerint 1625-ben itt született a neves költő és műfordító Matija Magdalenić. Itt élt a horvát illír politikai mozgalom egyik kulcsfigurája Stjepan Ožegović protonotárius. Lánya Vilhelmina 26 évesen balesetben halt meg. Unokája Ljudmila Ladislav Modić felesége lett, aki haláláig Vadinán élt és a žejinci temetőben temették el. Sírját a bejárattól jobbra álló hársfa jelöli. Modić fiatal éveiben édesapjával Varasd vármegye későbbi alispánjával együtt az 1840-es évek viharos zágrábi politikai életének egyik szereplője volt. A vadinai uradalom utolsó birtokosaként a lukai népiskola és a lukai plébániatemplom pártfogója és lelkes környezetbarát volt. Nevéhez fűződik a kastély környezetének rendezése. A Krč erdőnél tavat létesített, amely azonban halála után kiszáradt és rét lett a helyén, de nyomai még ma is láthatók. Neki volt köszönhető, hogy Vadinának kiterjedt fenyvesei voltak, mivel akkoriban minden háztartásnak húsz fenyőcsemetét kellett ültetnie és felnevelnie. Halála után azonban a helyiek fenyőket fokozatosan kivágták, mára ezeknek nyoma sem maradt.

A falunak 1857-ben 366, 1910-ben 468 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben a falunak 183 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
366 323 345 353 402 468 416 433 391 404 369 329 272 262 240 183

Nevezetességei[szerkesztés]

Vadina kastélyának romjai. A kastély a 16. században épülhetett, egykori tulajdonosai a Depoczi, a Bušić, az Ožegović, a Fodroczy, a Modić és a Bedeković családok voltak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]