Vadina
| Vadina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Luka |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Darko Kralj |
| Irányítószám | 10296 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 169 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 40,22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 4,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 34″, k. h. 15° 48′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 34″, k. h. 15° 48′ 43″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vadina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Lukához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágrábtól 23 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra a megye északi határán fekszik.
Története[szerkesztés]
Vadina kastélyának maradványai a mai napig is láthatók. A már az 1500-as években említett épület egyemeletes, negyven méter hosszú volt. Az épület, melyben Erdődy Péter horvát bán is lakott Radakovo kastélya mellett az egyik legősibb építmény volt ezen a vidéken. A teljes emeleti része fából épült hosszú fából ácsolt tornáccal és fa tetővel. Valamikor a múlt század hetvenes éveiben dőlt össze. Egyes források szerint 1625-ben itt született a neves költő és műfordító Matija Magdalenić. Itt élt a horvát illír politikai mozgalom egyik kulcsfigurája Stjepan Ožegović protonotárius. Lánya Vilhelmina 26 évesen balesetben halt meg. Unokája Ljudmila Ladislav Modić felesége lett, aki haláláig Vadinán élt és a žejinci temetőben temették el. Sírját a bejárattól jobbra álló hársfa jelöli. Modić fiatal éveiben édesapjával Varasd vármegye későbbi alispánjával együtt az 1840-es évek viharos zágrábi politikai életének egyik szereplője volt. A vadinai uradalom utolsó birtokosaként a lukai népiskola és a lukai plébániatemplom pártfogója és lelkes környezetbarát volt. Nevéhez fűződik a kastély környezetének rendezése. A Krč erdőnél tavat létesített, amely azonban halála után kiszáradt és rét lett a helyén, de nyomai még ma is láthatók. Neki volt köszönhető, hogy Vadinának kiterjedt fenyvesei voltak, mivel akkoriban minden háztartásnak húsz fenyőcsemetét kellett ültetnie és felnevelnie. Halála után azonban a helyiek fenyőket fokozatosan kivágták, mára ezeknek nyoma sem maradt.
A falunak 1857-ben 366, 1910-ben 468 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben a falunak 183 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 366 | 323 | 345 | 353 | 402 | 468 | 416 | 433 | 391 | 404 | 369 | 329 | 272 | 262 | 240 | 183 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Vadina kastélyának romjai. A kastély a 16. században épülhetett, egykori tulajdonosai a Depoczi, a Bušić, az Ožegović, a Fodroczy, a Modić és a Bedeković családok voltak.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
