Gornji Tkalec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Tkalec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségVrbovec
Jogállás falu
Polgármester Vladimir Bregović
Irányítószám 10340
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség125 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség51,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Terület4,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 13″, k. h. 16° 26′ 58″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 13″, k. h. 16° 26′ 58″
SablonWikidataSegítség

Gornji Tkalec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Vrbovechez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 42 km-re északkeletre, községközpontjától 10 km-re északra a megye északkeleti határán fekszik.

Története[szerkesztés]

Tkalec nevét 1217-ben említik először, 1233-ban a birtokot a zágrábi püspök a Szent Sír Lovagrendnek ajándékozta. Nevét az oklevelekben többféleképpen is írták, így előfordul "Laga, Kalisa, Kalista, Kališće, Kalec" alakban is. A falu régi Szűz Mária temploma 1425-ben épült. 1490 és 1611 között a zágrábi prépostság birtoka, majd 1611 és 1773 között a rend feloszlatásáig a zágrábi jezsuitáké volt, ezután egészen 1945-ig püspöki birtok. 1500 és 1520 között önálló plébániája volt. 1783 és 1801 között görögkatolikus püspöki székhely. Korai barokk négyszögletes alaprajzú egykori kastélyának ma csak romjai találhatók. A 18. században két szakrális épület is állt a településen. A barokk Szűz Mária templom és az időközben elpusztult Szent Apostolok kápolna. Utóbbi a falun kívül a mai temető területén állt, az egyházi vizitáció szerint értékes kincsei egy ezüstkehely és egy drága miseruha voltak.

A falunak 1857-ben 226, 1910-ben 367 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben 218 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
226 262 250 283 318 367 338 314 328 335 299 263 245 206 218

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma[3] a korábbi kastélyépület kápolnája volt. A kastély a 17. században épült. A hosszúkás, téglalap alaprajzú épület eredetileg a jezsuiták, majd a Kőrösi Főegyházmegye tulajdona volt. Árkádos verandája az udvarra nyílt. A romok veszélyessége miatt a kastélyt az alagsor kivételével 1986-ban elbontották, de megmaradt íves nyílású udvari portálja. A kápolna egyhajós épület, téglalap alaprajzzal, belül lekerekített szentéllyel, egyemeletes sekrestyével és a nyugati főhomlokzaton fából készült harangtoronnyal. Boltozata barokk keresztboltozat. A kápolnának egyházlátogatás szerint 1720-ban három oltára, fatornyában két harangja volt. Egyik harangját 1761-ben Zágrábban öntötték. Sekrestyéjében Bazilij Božičović görögkatolikus püspök 1785-ből származó sírköve látható. Vrbovec környékének legfontosabb szakrális épületei közé tartozik.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3163.