Pisarovina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pisarovina
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Pisarovina
Rang falu
Polgármester Tomo Kovačić
Irányítószám 10451
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 418 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pisarovina  (Horvátország)
Pisarovina
Pisarovina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 30′ 50″, k. h. 15° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 50″, k. h. 15° 59′ 00″
Pisarovina weboldala

Pisarovina falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bratina, Bregana Pisarovinska, Donja Kupčina, Dvoranci, Gorica Jamnička, Gradec Pokupski, Jamnica Pisarovinska, Lijevo Sredičko, Lučelnica, Podgorje Jamničko, Selsko Brdo, Topolovec Pisarovinski és Velika Jamnička települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb központjától 26 km-re délnyugatra a Vukomerići dombok és a Draganići erdő határán található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pisarovina keletkezéséről egy régi monda közismert. Eszerint azon a helyen, ahol ma a falu áll egykor grófi birtok volt. Ezt történeti források is alátámasztják. Élt itt egy Sara nevű grófkisasszony aki egyszer megbetegedett. A grófi birtok körül számos szőlőhegy volt és Sara szerette a bort. Amikor szolgái borral kínálták azt mondták: "Pij Saro vina!" (azaz igyál bort Sara!). A grófkisasszony a jó bortól meggyógyult. A monda szerint innen származik a falu neve. A történelmi adatok szerint Pisarovina valójában már a 13. században létezett. 1328-ban "Pezariavo" néven szerepel, ebből alakult ki a mai neve. A vidék tényleges központja azonban akkor még nem Pisarovina, hanem Jamnica volt. Itt volt az uradalom és ma is itt van a plébánia központja. Pisarovina csak az uradalom egyik faluja volt és csak a 18. század végén indult fejlődésnek, amikor a közeli Jamnica ásványvízforrását felfedezték. A falunak 1857-ben 209, 1910-ben 329 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 418, a községnek összesen 3697 lakosa volt. Mára Pisarovina halastavainak, kiterjedt tölgyerdőinek, valamint a közeli gyógyfürdőnek köszönhetően a zágrábiak egyik kedvelt pihenőhelye lett.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
209 213 190 297 374 329 327 414 276 360 380 408 405 451 418

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pisarovinai halastavakat 1918-ban a Pisarovina és Donja Kupčina közötti mocsaras területből alakították ki mintegy 130 hektáron. Eredeti birtokosa egy olasz grófnő volt, akinek a tavak felé vezető út mellett udvarháza állt. Ez sajnos mára megsemmisült. A tavakba pontyot, amurt, fejes domolykót, compót, harcsát, csukát, süllőt telepítettek. Pisarovinán a pihenés mellett a sporthorgászat is nagyon népszerű.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pisarovina község hivatalos oldala

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]