Novoselec
| Novoselec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Križ |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1654 |
| Polgármester | Ivana Posavec Krivec |
| Irányítószám | 10315 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1210 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 344,67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Terület | 4,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 11″, k. h. 16° 32′ 10″45.653000°N 16.536000°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 11″, k. h. 16° 32′ 10″45.653000°N 16.536000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novoselec témájú médiaállományokat. | |
Novoselec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Križhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zágrábtól 48 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re délkeletre, az A3-as autópálya mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Novoselec 1649 és 1654 között keletkezett. Amint arra a neve is utal új telepesek alapították. Első írásos említése 1654-ben történt "Novozelczy" alakban. Ezen a néven szerepel az egyházi vizitációkban is egészen a 18. század elejéig. 1704-ben említik először "Novoszelecz" néven. A településen 1654-ben csak nyolc ház állt. A lakosság száma 1732-ig növekvő tendenciát mutat, majd fokozatosan csökken. 1825-ben 24 háztartás volt a településen 397 lakossal, de 1857-ben már csak 286 lakost számláltak. A katonai igazgatás idején Novoselecen ulánusokat szállásoltak el, akik dzsidával felfegyverzett lovasok voltak. Akkoriban granicsároknak nevezték őket. 1871 a katonai közigazgatás megszüntetése után a települést Belovár-Kőrös vármegyéhez csatolták. 1896-ban megindult a vasúti közlekedés a Dugo Selo–Novska vasútvonalon, mely a gazdasági fejlődésre nagy hatással volt.
Novoselecnek 1910-ben 385 lakosa volt. Trianon előtt Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. 1920-ban megalapították legnagyobb ipari üzemét a "Našička" fakombinátot, 1929-ben a fűrészüzem is megkezdte működését. A gyár léte jótékony hatással volt a kulturális fejlődésre is. 1929-ben megalapították a "Sloga" sportegyesületet, 1935-ben megalakult a munkás olvasókör. 1944. szeptember 23-án hét repülőgép összesen 33 bombát dobott az üzemi épületekre. 1945. áprilisáig ezt még három bombatámadás követte, melyek további súlyos károkat okoztak. A második világháborút követően Novoselec gyors fejlődésnek indult. 1945-ben megnyílt a település iskolája, 1948-ban a kultúrház, 1949-ben pedig a postahivatal is. A gyár is tovább fejlődött. 1955-ben felépült a faárucikkeket gyártó üzem, 1960-ban a parkettaüzem, 1977-ben pedig a bútorüzem. A településnek 2001-ben 1520 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 286 | 242 | 287 | 281 | 458 | 385 | 396 | 813 | 1055 | 1239 | 1377 | 1387 | 1445 | 1595 | 1520 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Vid tiszteletére szentelt temploma.[3] Az egyházi vizitáció már 1701-ben említ itt egy tölgyfából épített kápolnát. Mijo Kolarić plébános a 19. század elején már egy falazott kápolnát említ a településen. Az épület egyhajós épület lekerekített szentéllyel. A főoltár a 19. században készült, két a fiatal Szent Vid életéből vett jelenetet ábrázol. A kápolnát 1868-ban restaurálták, 1886-ban átalakították. 1862-ben kapott új harangot és három oltárát is ekkor újította meg Alojz Kometer csázmai aranyműves. 1993-94-ben az épület összes nyílászáróját felújították, tetőfedését kicserélték.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2252.