Ugrás a tartalomhoz

Oborovo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oborovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségRugvica
Jogállásfalu
PolgármesterIvan Remenar
Irányítószám10372
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség574 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség46,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület15,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 41′ 01″, k. h. 16° 15′ 06″45.683600°N 16.251700°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 01″, k. h. 16° 15′ 06″45.683600°N 16.251700°E
Térkép

Oborovo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rugvicához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágráb központjától 26 km-re, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a Száva bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1231-ben említik először, nevét egykori Obora nevű birtokosáról kapta. Újabb említése 1350-ben történt, amikor plébániáját a pálosok vették át. A plébániához egykor a mainál jóval nagyobb terület, így a Száván túl is több település, a mai bukevjei és veleševeci plébániák területe tartozott. A falunak több birtokosa is volt, melyek közül a legjelentősebb az Erdődy család, akik a 16. századtól a 19. századig birtokolták. Iskoláját a 19. században alapították, ma azonban már nem működik. 1857-ben 1060, 1910-ben 1182 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Dugo Seloi járásához tartozott. Később Dugo Selo község része volt. 1936-ban itt létesítették nemcsak Horvátország, hanem az egész akkori Jugoszlávia első állatorvosi rendelőjét. 1944. március 29-én a falu mellett zajlott az ún. oborovoi csata, a partizánok és a németek által is támogatott horvát usztasa erők között, melyben mintegy 150 partizán esett el. 1993-ban az újonnan alakított Rugvica községhez csatolták. A falunak 2001-ben 722 lakosa volt. A falunak önkéntes tűzoltóegylete, művészeti csoportja, labdarúgó klubja és vadásztársága is van. A nehézsorsú gyermekeket segítő katitász központ is működik itt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2]
185718691880189019001910192119311948195319611971198119912001
10601061103011721187118211731055943908836706609599722

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent György és Szent Jakab tiszteletére szentelt plébániatemploma.[3] A templom elődje, amely még fából épült 1350-ben már állt. A mai templomot 1688-ban említik először. 1757-ben barokk stílusban építették át. Különösen értékes berendezése, mely a 18. század közepéről származik, márványból épített főoltára Szent Péter és Pál apostolok szobraival. A főoltár képe, mely a lovon ülő Szent Györgyöt, felette pedig Szent Jakabot az angyalokkal ábrázolja, valamint a szószék az 1760-as években készült.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája[4] a bejárat feletti felirat szerint 1735-ben épült. A kápolnában látható Mária-szobor 1703-ban készült. Máriát piros ruhában, kék palásttal a gyermek Jézussal ábrázolja, mellette Szent Domonkos és Sziénai Szent Katalin. A kápolna névadó képe Máriát karjaiban a halott Jézussal hét tőrrel a szívében ábrázolja.
  • Az oborovoi csata emlékműve, ahol minden év március 29-én megemlékezést tartanak.
  • A falu egyedülálló tájszólásáról is nevezetes, melyet azonban már csak az öregek beszélnek. Ennek lényege, hogy az „O”-val kezdődő szavak elé egy „J” hangot is ejtenek, így például a falujuk nevét is Joborovoként mondják.

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt született 1867. május 22-én Stjepan Đurašin botanikus, egyetemi tanár.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Rugvica község hivatalos oldala

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2351.
  4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5865.